Papp Gábor - Zsámboki Lajos - Huszár László - Kondorosy Pál: Folyami vízépítés. Tervezési segédlet 2. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
3. Feladatbeli duzzasztóművek tervezés - 3.6 Huszár László–Papp Gábor: A duzzasztóművek technológiai berendezése, egyes részeinek kialakítása, erőtani számítása
- duzzasztott felvizszint tartása, ill. szabályozása, valamint az Üzemszerű vizleeresztés során fellépő hidrodinamikus terhek;- jégteher;- mozgatóerő, záróerő;- surlódó erők; 2- szélteher üzemi értékkel 0,3 kN/m- hőmérséklet-változás. II. Csoport. Ritka állapot esetén figyelembe veendő terhek és hatások:- állandó teher;- a tulduzzasztás mértékével megnövelt üzemi duzzasztási szint, és a legalacsonyabb alvizszint alapján meghatározott hidrosztatikus viz- teher;- jégteher;- vizi jármüvek okozta teher;- szerkezet lefagyása, beszorulása, és esetleges meghibásodása miatt megnövelt mozgatóerő;- súrlódásból származó erők megnövelt értékei;- hőmérséklet-változás;- támasz elmozdulás;- szélteher; és- egyéb esetleges terhek. ül. Csoport. Rendkívüli állapot E csoportosításban a I. szakaszban felsorolt terheket kell figyelembe venni, de a vizsgált szerkezet, vagy szerkezeti rész szempontjából legveszélyesebb egyetlen esetleges terhet rendkívüli értékkel kell helyettesíteni. A vízszintes tartók (főtartók) kiosztása A vízszintes tartókat úgy kell kiosztani, hogy üzemi állapotban az egyes tartók terhelése megközelítőleg egyforma legyen. A tartók kiosztását célszerű szerkesztéssel elvégezni. (L. 3.67 ábra). H1 = 7,0 kN/m H = 7,0 kN/m Lá H3 = 7,0 kN/m H, = 7,0 kN/m 4 -----------------Z .H = 28,0 kN/m 138