Papp Gábor - Andorkó Sándor: Folyami vízépítés (Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1994)

3. Adatfeldolgozás

3.1 ábra

Az Építési- és a kárköltségek elvi alakulása a mértékadó vízhozam függvényében

3.1.1 Matematikai statisztikai módszerek

Akkor alkalmazhatók, ha a vízfolyás egy szelvényében hosszabb időre (25-30 év) vonatkozó reprezentatív vízállás-vizhozamidősorral rendelkezünk. Ilyen adatsorokat általában csak nagyobb vízgyűjtőkön találunk.

A számítás eredménye valamilyen tipusu (Gumbel, Fréchet) elméleti való- szinüségi eloszlásfüggvény és ezeknek a paraméterei. Mindkét tipusu valószínűségi eloszlásfüggvényt logaritmizált változókkal célszerű ábrázolni, mert igy a függvény egyenes. A valószínűségi eloszlásfüggvényből - egyéb értékes információk mellett - megállapítható, hogy egy rögzített extrém (például: évenkénti maximum) vízállás-vizhozamértéktől kisebb vízállás- vízhozam milyen P valószínűséggel fordult elő és fordítva, hogy a rögzített P valószínűséghez milyen extrém vízállás-vizhozamérték tartozik.

A számítás részletkérdéseit [lO, llj -ben találjuk.

A matematikai statisztikai módszerekkel kisebb hegy- és dombvidéki vízgyűjtők HI-XI. hónapok közötti időszak csapadékaiból keletkező a 3.2 ábrán^ látható árhullám paramétereinek - V az árhullám tömege,

AQ [jn^/s] az alapvizhozam fölötti vízhozam - elméleti valószínüségeloszlási függvényei is számíthatók. A számítás részletkérdéseit Qll] tartalmazza.

21