Papp Gábor - Andorkó Sándor: Folyami vízépítés (Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1994)

3. Adatfeldolgozás

3.2 ábra

Az árhullám fontosabb paraméterei

3.1.2 Tapasztalati számítási eljárások

A hazai mindennapos gyakorlatban az alábbiakban felsorolt, elsősorban tapasztalati adatok alapján felépített számítási módszereket alkalmazzuk.

1. Csermák-féle módszer

Alkalmazása a vízgyűjtő nagyságának és a Csermák-féle nagyvizi tényezők térképének ismeretét feltételezi.

A (3-1) számítási képletet 1954 óta alkalmazzák és kizárólag hazai megfigyeléseken alapul. Ennek következtében az eredmények jól tükrözik a magyar vízgyűjtők idő- és vizjárási jellegzetességeit. A képlet a 3%-ns előfordulási valószínűségű vízhozamot adja meg.

A (3-l)-ben F (km^) a vízgyűjtőterületet jelenti, a R árvízi (vagy nagyvizi) tényező, amit a 3,3 ábra alapján tudunk megállapítani. A (3-1' alapján meghatározott 3%-os előfordulási valószínűségű árvizhozamból a tetszőleges p %-os előfordulási valószínűségű árvizhozamot a '3. 4 ábrán leolvasható p értékkel lehet megkapni:

22