Papp Gábor - Andorkó Sándor: Folyami vízépítés (Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1994)
2. Helyszíni felvételi munkák
2. HELYSZÍNI FELVÉTELI MUNKÁK 2.1 Sokszögvonal fektetése A helyszíni bejáráson szerzett ismeretek birtokában a sokszögvonalat az irodában kell megtervezni. A mederfelvétel alapja a parton fektetett sokszögvonal, amelyre támaszkodva a vízfolyás partvonalait a térképen ábrá- zolni lehet, továbbá annak hosszát meg tudjuk állapítani. A vele szemben támasztott követelmények;- a partéltől kb. 20 m -re legyen, ha közelebb van, a mederrendezés során megsemmisül, ha távolabb van, a keresztszelvények felraká- sa fog nehézséget okozni;- lehetőleg párhuzamos legyen a középvizi meder tengelyvonalával, hogy a vízfolyás és az alapvonal hossza azonos legyen;- a meder bal oldalán legyen minden olyan esetben, amikor lehetséges, ez azért célszerű, mert a keresztszelvény pontjainak az alapvonaltői mért távolságait a szelvény felrakása alkalmával a nieg- szokott balről-jobbra történő irányítással tudjuk felrakni;- ahol a meder kanyarulatokból áll, az alapvonal nem követheti a ka nyargós tengelyt, hanem annak kiegyenlítő vonalával legyen párntr • zamos;- az alapvonalat 50-100 m-énként szelvényezni kell, a vizfolyás irányával szemben vagy hektométer vagy kilométer jelöléssel. Hektó- méter rendszerben 827 m, jele: 8+27, kilométer rendszerben Of82 7,- kerülje az erdőt és a szántóterületet, az erdőben nem lehet látni, szántóterületen a sarokpontokat kiszántják;- a medret lehetőleg hidak közelében keresztezze;- a geodéziai munkák szabályait kielégítő, kettősen tájékozott vonal legyen, különben nem lehet majd a térképre felrakni. A sokszögvonal fektetési és mérés: munkáit szakképzett geodéta végezze, e követelmény indoklásáról a 6. fejezetben lesz sző. A vonal fektetésénél célszerű minden olyan közeli létesítményt felhasználni, ami a mscerrendezép során feltehetően a helyén marad, és amelyen alappontot 15
