Papp Gábor - Andorkó Sándor: Folyami vízépítés (Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1994)
2. Helyszíni felvételi munkák
lehet létesíteni és műszerrel fel lehet állni. Ilyenek pl.: meglevő alappontok, távvezeték oszlopok betonalapjai, hidfők, vízépítési műtárgyak parti része, fatuskők. Ha a sokszögvonalban bőven vannak ilyen pontok a kivitelezésig megszűnő cövekek és kövek könnyebben pótolhatók. A sokszögvonal létesítése a kataszteri térképbe történő rajzolással fejeződik be. Előfordulhat, hogy a vízfolyásról teljesen megbízható uj felvételű, a jelenlegi helyzetet jól ábrázoló térkép áll a tervező rendelkezésére. Ilyen esetben felesleges a hosszadalmas munkával járó sokszögvonal fektetése és stacionálása, elegendő közvetlen a parton fektetett alapvonalról történő felvétel is. A keresztszelvényeket a rajzon kijelölt és a helyszínnel jól azonosítható helyeken kell felvenni. Természetesen a kiadott rajzfeladat keretében a sokszögvonal-fektetést elvégezni nem kell. A sokszög- vonal a kiadott 1:5000 léptékű helyszinrajzon rajta van. 2.2 Kereszt és völgyszerelvények felvétele 1. A medernek a hossztengelyére merőleges függőleges siku metsze- tét, illetve az erről készült rajzot keresztszelvénynek nevezzük. Hegy- és dombvidéki vízfolyások esetében, amikor a keresztszelvény a közvetlen mederen kivUl a teljes völgyet tartalmazza völgyszelvényről beszélünk. A kézi földmunkák idejében kialakult szokás volt a keresztszelvények 20-50 m-kénti felvétele. Akkoriban két szelvény közötti szakaszt adtak ki egy kubikos csapatnak, a tömegszámitás helyessége rövid szakaszon belül is követelmény volt. Ma a mederalakitó földmunkát kotrógépek végzik. A keresztszelvényeket ilyen esetben elegendő 100-200 m-ként felvenni, viszont nem a különleges - pl. elfajult -, hanem az átlagos szelvényeket kell előnyben részesíteni. A tervezett hidak, átereszek, átmetszések közelében természetesen sÜríteni kell a keresztszelvényeket. Keresztszelvényt kell felvenni ott is, ahol a meder közelében építmény van és azt is fel kell mérni olyan mértékben, hogy felrakható legyen. Ha a meder egyes szakaszain a mederkotrás nem elég, pl. egy 200 m-es szakasz elfajulásának kő vagy rőzsemüvel történő rendezése szükséges, ott sUrlibben kell a szelvényeket felvenni, de ezeket célszerű külön lapra felrakni és a beavatkozást e lapokon kell részletesen megtervezni. Ui. a mederbiztositási munkát általában más kivitelező végzi, mint a kotrást, igy a két munkára külön dokumentáció szükséges. A keresztszelvények felvételének célja a vízfolyás medrének - partvonalainak és fenékvonalának - helyszín és magassági ábrázolhatósága, a célszerű mintaszelvények és a végzendő földmunka mennyiségének meg- állapitása. A keresztszelvények megkülönböztetésére a szelvény-szám szolgál, ami az alapvonalon a befogadótól mért hosszat jelenti. A kereszt- szelvény mindig merőleges legyen a meder tengelyvonalára. A felmérendő keresztszelvény tartalmazzon olyan széles parti szakaszt, melyen a kikerülő föld elteregethető. A keresztszelvényben végzett 16
