Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Belvizek - A belvizek hidrológiai elemzése és jellemzése
A BELVIZEK HIDROLÓGIAI ELEMZÉSE ÉS JELLEMZÉSE Belvíz-hidrológiai adatok gyűjtése és feldolgozása A dolgozat a belvíz-hidrológiai adatok gyűjtésének és feldolgozásának jelenlegi helyzetét tekinti át, és ezek fejlesztésére vonatkozó javaslatokat ad, kitérve a mérésekre, az adatnyilvántartásra és az adatok közlésére is. Először - rövidebben - a mintavízgyűjtő területeken folyó, majd az országos jellegű adatgyűjtésekkel foglalkozik. Ismerteti a Vízgazdálkodási Keretterv korszerűsítése során végzett adatfeldolgozásokat, az ezzel kapcsolatban szerzett tapasztalatokat. A belvizek hidrológiai kérdései ma még közel sincsenek olyan mélységig tisztázva, mint pl. az árvizek vagy általában a vízfolyások hidrológiai problémái. Ennek - a kérdések bonyolultságán túl - egyrészt az az oka, hogy a belvizekről nem rendelkezünk kellő számú és megbízhatóságú mérési adattal, de másrészt az is tény, hogy a mért adatok összegyűjtése és feldolgozása terén sem tettünk meg minden tőlünk telhetőt. Az ilyen irányú hidrológiai munka kiszélesítése és színvonalának emelése - különösen mezőgazdaságunk korszakos jelentőségű fejlődését tekintve - indokoltnak és szükségesnek látszik. A belvíz-hidrológiai adatokra és tanulmányokra elsődlegesen a belvízi jelenség és a tényleges belvízi viszonyok minél jobb megismerése céljából van szükség. Ezáltal megbízhatóbb támpontot kapunk a belvízrendezési és a belvízhasznosítási művek tervezéséhez és üzemeltetéséhez, a különböző meliorációs beavatkozásokhoz, a belvizek előrejelzéséhez, a belvízvédekezéshez, a közgazdasági elemzésekhez, s a belvizekkel kapcsolatos egyéb feladatok megoldásához. A belvíz két fő hidrológiai jellemzője a belvízi elöntés és a belvízi lefolyás nagysága, de belvízhasznosítási szempontból ismemi kell a belvíz minőségét is. E jellemzők mérése, ill. meghatározása mellett a hidrometeorológiai észlelések végrehajtása, különösen a csapadék (ezen belül a hóviszonyok), a talajvízmélység, a talajnedvesség és a talajfagy mérése fontos. Hazánkban a belvízi jellemzők rendszeres mérése - a kezdeti próbálkozások (Salamin 1966) után - az erre a célra kijelölt mintavízgyűjtő területeken kezdődött meg az 1950-es évek második felében, ill. az 1960- es évek elején. Elsőként - Hartyányi László kezdeményezésére és irányításával - a Kondoros-völgyi mintaöblözetet rendezték be, Szarvas határában. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Abádszalók térségében a Mirhó-Gyolcsi belvízöblözetet, a Duna-Tisza köze keleti lejtőjén a Fehértó-Majsai öblözetet alakította ki mintaterületté. Rendszeres belvízhidrológiai méréseket végeztek 1956-től kezdve a Hármas-Körös jobb partján lévő Peresi belvízöblözetben is. A mintaöblözetekben mért adatok számos értékes tanulmányhoz {Hartyányi 1974, Kienitz 1972, Molnár 88
