Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Belvizek - A belvizek hidrológiai elemzése és jellemzése
A BELVIZEK KIALAKULÁSÁT ÉS LEFOLYÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK csíny. A talajok telítődése, a vízbefogadó-képesség kimerülése gyakran úgy következik be, hogy a talajvíz szintje és a fölötte lévő kapilláris zóna egyre följebb kerül és összeér a fölülről fokozatosan átnedvesedő réteggel. A talajvíz horizontális mozgásából származó vízhozam jó vízáteresztő altalaj és nagy esés (nyomásgradiens) esetén számottevő lehet, de ez a belvizek közvetlenül csapadékból származó csúcshozamát - a drénezett területektől eltekintve - észrevehető arányban ritkán növeli meg. Nagyobb jelentősége van a folyók menti fakadóvizeknek, amelyek hozama árvíz idején tekintélyesre nőhet. Főleg akkor, ha szivattyúzással igyekszünk eltávolítani, illetve megfelelően alacsony szinten tartani. Végül a vízgyűjtőterület nagyságának és alakjának befolyásoló hatásával kell foglalkoznunk. A lefolyó csúcsvízhozam a vízgyűjtőterület növekedésével nyilvánvalóan növekszik, de nem egyenes arányban, hanem mérsékeltebben. Ez más szóval azt jelenti, hogy a vízgyűjtő növekedésével a területegységre vonatkozó fajlagos vízhozam csökken. Ennek egyik oka az, hogy a nagyobb vízgyűjtőn a hosszabb idejű s ezért kisebb intenzitású csapadékból keletkezik a lefolyási csúcs. A másik ok: a víz összegyülekezése- lefolyása tovább tart, több lehetőség van a területi és mederbeli tározódásra, s ezek folytán az „árhullám” jobban ellapul. A vázolt területi hatás szorosan összefügg a vízgyűjtő alakjával és az ehhez igazodó vízlevezető hálózattal, mert ezt a hatást lényegében a víz leghosszabb levonulási úthossza szabja meg, ez pedig a területi kiterjedés mellett a vízgyűjtő alakjától is függ. Ezért - egyébként azonos körülmények között - a zömök, legyező alakú vízgyűjtőn nagyobb lefolyási csúcsok alakulnak ki, mint a hosszú, elnyújtott alakú vízgyűjtőn. Megjelent „A mértékadó belvízhozam számítási módszerei” című füzetben. Vízügyi Műszaki Gazdasági Tájékoztató 165. sz. Vízgazdálkodási Intézet, Budapest, 19 SS. 87
