Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Belvizek - Történeti visszapillantás és a közelmúlt nagy belvizei
Történeti visszapillantás és a közelmúlt nagy belvizei Mivel az előkészítő időszakban a talajvízszint megközelítette a terepszintet, az olvadáskor a talajba beszivárgó csapadék nagy hányada le tudott jutni a talajvízig, amely végül is teljesen megtöltötte a felszín alatti tereket, és - ahol az előzőkben vázolt földtani és domborzati adottságok fönnálltak - kicsordult a felszínre. A csapadék és a lehetséges párolgás változásának elmúlt ötven évi menetét a 4. és az 5. ábrán az ötéves összegek bemutatásával illusztráljuk. A csapadékösszegeket a Duna-Tisza közi hátság, illetve a Maros-hordalékkúp három-három állomásának adataiból átlagolással számítottuk, a párolgási értékeket a kecskeméti, illetve a békéscsabai évi közepes léghőmérsékletből és évi napfénytartamból, tehát közvetett úton határoztuk meg. Az ábrákon - példaképpen a 931. sz. harkakötőnyi és a 483. sz. kunágotai észlelőkét adatait földolgozva - feltüntettük az évi legmagasabb talajvízállás változását is. Csapadékösszeg (mm) Párolgási összeg (mm) 60 4. ábra. Az ötévi csapadék- és lehetséges párolgási összeg, valamint az évi legmagasabb talajvízállás változása a Duna-Tisza köze keleti lejtőjén
