Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Aszályok - Aszálystratégiai kérdések
AZ ASZÁLY VÍZGAZDÁLKODÁSI HATÁSAI MAGYARORSZÁGON A folyók mellékágai és holtágai száraz időszakokban - a főmeder alacsony vízállása miatt - nem, vagy csak részben töltődtek fel, és a nagy párolgás következtében sok vizet vesztenek. Szélsőséges esetben teljesen víz nélkül maradhatnak, kiszáradnak. Ez mind jóléti, mind gazdasági célú hasznosításukat nagyon megnehezíti, ill. lehetetlenné teszi, ökológiai szempontból pedig végzetes következményekkel jár. E kedvezőtlen változások az idők során - a mellékágak és a holtágak fokozatos feltöltődése miatt - egyre súlyosabb mértéket öltenek. Nagy tavaink is megsínylik a tartós, évekig elhúzódó szárazságot, különösen a sekély vizű Velencei-tó, melynek vízszintje a 90-es évek elején - a korábbi átlaghoz képest - 0,80 m-t csökkent, s üdülési szempontból kritikus helyzetet idézett elő, melyen csak igen költséges mesterséges vízpótlással lehetett enyhíteni. A Balaton és a Fertő-tó esetében a tartós szárazság a szokásos vízeresztések csökkentését követelte meg, s igy elmaradt a tavak kívánatos vízcseréje, s ez kedvezőtlen vízminőségi következményekkel járt. A vízminőség-romlás a tó üdülési és idegenforgalmi vonzerejét csökkenti, károkat okoz a halállományban, és zavarokat idéz elő az ivóvíz-ellátásban. A kis tavakra a szárazság még nagyobb és még kedvezőtlenebb hatással van, mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt. Száraz periódusokban az Alföldön sok kis tó teljesen megszűnik. A folyók vízszintjének a száraz időszakokban bekövetkező tartós csökkenése nemcsak az öntözőviz-ellátás terén okozhat gondot, de a lakosság ivóvízellátása terén is, amennyiben a parti szűrésű kutak teljesítménye jelentősen csökken, a víz minősége pedig - a háttérből beáramló talajvíz arányának növekedése miatt - romlik. A folyó rendkívül alacsony vízállása, melyet a kis vízhozam mellett a meder mélyülése is okozhat, a felszíni vízkivételi létesítmények teljes üzemképtelenségét is előidézheti. Ilyen veszély fenyegetett Pakson az atomerőmű vízkivételi művénél 1986-ban, amikor a katasztrófát csak nagy erőfeszítések árán, provizórikus szivattyúállások létesítésével sikerült elkerülni. A folyók kisvizei másrészről a hajózást akadályozzák. A gázlómélységek csökkenése forgalmi korlátozások bevezetését, a rakományok csökkentését igényli, de egyes folyószakaszokon teljes hajózási zárlathoz is vezethet. A hajózási problémák különösen a Duna Budapest feletti szakaszán gyakoriak. A Tiszán nagyon gyér a hajóforgalom, mert Csongrád és Kisköre között a folyó kisvízi időszakban nem hajózható. A hosszan tartó szárazság - a felszín alatti vízkészletek utánpótló- dásának csökkenése miatt - a talajvizszint nagyfokú süllyedését idézi elő, ami nemcsak a termőtalaj kiszáradásához és a növényzet károsodásához járni hozzá, de a lakosság vízellátását is veszélyezteti. Az Alföldön közel 200 ezer ember külterületen, tanyákon él, ahol ivó és háztartási vízszükségletét, valamint az állattartáshoz szükséges vizet ásott kutakból vagy kismélységű csőkutakból, tehát talajvízből szerzi be. Az Alföld hátsági jellegű területein az elmúlt 10-15 évben kialakult 2-3 méteres, helyenként még nagyobb ará403
