Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)

Aszályok - Aszálystratégiai kérdések

Aszálystratégiai kérdések nyú talajvízszint-süllyedés következtében számtalan kismélységű kút el­apadt, vízszolgáltatásra alkalmatlanná vált. Mivel a mélyebben elhelyezke­dő ún. rétegvizek a talajvízen keresztül pótlódnak, ezek készlete is veszély­be kerül akkor, ha a talajvíz süllyedése tovább tart. Hegyvidéki területeinken száraz időszakokban a karsztforrások hozamának csökkenése, a kisebb for­rások teljes elapadása okoz fennakadást a vízellátásban. Végül arra a körülményre kell a figyelmet felhívni, hogy a nagyon hosszan tartó szárazság következményeként az árvízvédelmi töltések (földgátak) azon szakaszai, amelyek erősen zsugorodó agyagból épültek, hossz- és keresztirány­ban mélyen megrepedeznek, így állékonyságuk romlik, az árvízvédelmi biz­tonság csökken. Ilyen jelenségek az 1990-es évek során különösen a Tisza és mellékfolyóinak töltésén alakultak ki, összesen 600 km hosszúságban. Intézkedési tervek az aszály hatásainak mérséklésére A meliorációs program Az ún. meliorációs program 1980-ban indult. Célja a talajok termőké­pességének javítása, főként a vízrendezés, a drénezés, a fizikai és kémiai ta­lajjavítás, valamint az öntözés révén. A program az Alföld belvízzel legin­kább veszélyeztetett térségeire teijedt ki. Összesen 31 térséget vontak be a munkába, s itt 1990-ig mintegy 9000 km2-en végezték el a meliorációt, részben vagy egészben. A program a kormányzat döntése alapján kiemelt nagyberuházásként valósult meg, s - 1986. évi árszinten - 10 milliárd fo­rintot emésztett föl. A mezőgazdasági nagyüzemek az 1990-es évek elején elaprózódtak, a meliorációs létesítmények tulajdonviszonyai rendezetlenné váltak, fenntartásuk nincs megoldva, lényegében kihasználatlanok. A tározóépítési program A vízfolyások száraz időbeni vízhiányának pótlására a víztározás a legkézenfekvőbb eszköz. Magyarországon a hegyvidéki tározásnak na­gyon korlátozottak a lehetőségei, mivel a folyók vízgyűjtőjének hegyvi­déki része zömmel külföldön van. Ezért előtérbe került a síkvidéki és a dombvidéki tározás. A több évtizedes „tározóépítési programok” kere­tében eddig mintegy 400 tározó létesült (ebből kb. száz síkvidéken); összkapacitásuk kb. 400 millió m3, tehát meglehetősen kis tározókról van szó. Zömük többcélú hasznosítású (halászat, öntözés, árvízcsúcs- csökkentés stb.). A folyók duzzasztott bögéjében hullámtéri és meder­tározókat alakítottak ki. (Ezek közül legnagyobb a Kiskörei-tározó, más néven Tisza-tó.) Üdülési célú hasznosításuk miatt tározókapacitásuk alig használható ki. 404

Next

/
Thumbnails
Contents