Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Aszályok - Történeti visszapillantás és a közelmúlt nagy aszályai
Történeti visszapillantás és a közelmúlt nagy aszályai A március-augusztusi hat hónapos időszak nagyfokú, kb. 150 mm-es csapadékhiánya és a rendkívüli koratavaszi-nyári hőség - az év eleji viszonylag nedves vízháztartási helyzet ellenére - súlyos aszály kialakulásához vezetett. A talajok nedvességtartalma, különösen a felső 50 cm-es rétegben már májusban vészesen csökkent, s a kalászos gabonákat mintegy 30%-os termésveszteséggel sújtó tavaszi aszály bontakozott ki. A kukoricánál s más „kapás” növényeknél, a különféle takarmánynövényeknél stb. - az utolsó pillanatban jött júliusi esőknek hála - talán ilyen arányú termés- csökkenés nem következett be, de összességében az egész mezőgazdasági év rendkívül aszályosnak minősíthető. Ezt támasztják alá az aszályindex 2003. évi értékei, melyeket 68 állomásra az I. táblázatban közlünk. Az aszályküszöböt az index 6,0 értéke jelzi, 6-8 között mérsékelt, 8-10 között közepes erősségű, 10-12 között erős, 12 fölött rendkívül erős aszályról beszélünk. A táblázatból látható, hogy 2003-ban az aszály sok helyen rendkívüli fokozatot ért el. Néhány körzetben, így Szarvason és környékén, egészen extrém értékek adódtak. I. táblázat Az aszályindex (PAI) 2003. évi értékei Állomás PAI CC/100 mm) Állomás PAI CC/100 mm) Ásotthalom 11,3 Jászberény 11,0 Baja 11,1 Jósvafo 5,2 Balassagyarmat 10,4 Kalocsa 10,9 Berettyóújfalu 8,1 Kaposvár 9,7 Békéscsaba 13,3 Kapuvár 10,1 BudapestPestszentlőrinc 11,2 Karcag 15,2 Cegléd 11,6 Kecskemét 10,5 Debrecen 6,2 Keszthely 10,2 Eger 7,5 Kiskunfélegyháza 14,6 Esztergom 11,2 Kiskunhalas 15,0 Fegyvernek 14,4 Kistelek 9,3 Gyöngyös 9,6 Kisvárda 9,1 Győr 8,9 Komárom 12,0 Hajdúdorog 10,5 Kunszentmiklós 9,1 Hortobágy 8,8 Martonvásár 11,2 Iregszemcse 10,5 Mezőhegyes 14,7 Izsák 10,2 Miskolc 5,7 334
