Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)

Aszályok - Történeti visszapillantás és a közelmúlt nagy aszályai

A 2003. ÉVI ASZÁLY ÉRTÉKELÉSE

I. táblázat folytatása

Állomás

FAI

Állomás

PAI

(°C/lfí0 mm)

(°C/100 mm)

Mohács

10,5

Siófok

10,8

Mór

8,7

Szarvas

20,4

Mosonmagyaróvár

8,3

Szeged

13,0

Nagykanizsa

6,5

Szeghalom

15,4

Nyíregyháza

8,0

Szendrőlád

6,6

Nyírlugos

9,8

Szentes

18,6

Orosháza

15,5

Székesfehérvár

10,0

Örkény

10,7

Szolnok

14,7

Paks

9,1

Szombathely

7,2

Pápa

9,3

Tata

9,1

Pátyod

10,4

Tihany

12,1

Pécs

7,2

Tiszafüred

9,4

Polgár

8,5

Tiszák écske

13,9

Poroszló

7,9

Tokaj

7,9

Romhány

7,6

Túrkeve

17,2

Salgótarján

4,1

Vác

11,0

Sárospatak

11,9

Zalaegerszeg

8,4

A 2003. évi aszály területi különbségeit (az aszályindex területi eloszlását) a 2. ábra szemlélteti. Az index értékei a hegyvidéki területek kivételével mindenütt meghaladják az aszályküszöböt jelentő 6,0 értéket, tehát országos aszályról van szó. Magyarország délnyugati és északi részén, valamint Debrecen térségében mérsékelt aszály volt, a Dunántúl nyugati felén és Észak-kelet Magyarországon általában közepes erősségű, míg a Dunántúl keleti felén (beleértve a Balaton térségét is) és az Alföld nagy részén erős aszály, illetőleg az Alföld közepén rendkívül erős aszály uralkodott. Az aszályindex országos átlaga 2003-ban 10,5 °C/100 mm. Ez alig marad el az elmúlt száz év legerősebb aszályát, vagyis az 1952. évi aszályt jellemző értéktől, de több, mint az eddigi „második helyezett” 1992. évi aszály állomásonkénti indexeinek országos átlaga.

Az aszály index egyes tényezőinek értékeit vizsgálva azt mondhatjuk, hogy a 2003. mezőgazdasági évben a csapadék épp olyan kevés volt, mint az említett másik két aszályos esztendőben. Kedvezőbb körülménynek számít, hogy a talajvíz induló szintje a hidrológiai év elején magasabban helyezkedett el, viszont a hőmérséklet 2003 nyarán volt a legmagasabb. Jellemző adat pl., hogy a nyári hőségnapok száma, tehát amikor a napi maximum meghaladta a 30 °C fokot, országos átlagban 45 volt, szemben a korábbi rekorddal, az 1946-ban megállapított 38 hőségnappal.

335