Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Aszályok - Történeti visszapillantás és a közelmúlt nagy aszályai
Történeti visszapillantás és a közelmúlt nagy aszályai A 2000. évi aszály értékelése Összefoglalónk a 2000. évi aszályt az aszályindex értékei alapján jellemzi, de ezt megelőzően röviden vázoljuk az index egyes összetevőinek alakulását is. A csapadékviszonyok nagyon érdekesen változtak. 1999. novemberében és decemberében a sokévi november-decemberi átlagnak több mint kétszerese hullott le, döntően ez idézte elő a hatalmas belvízi elöntéseket 1999 végén és 2000 elején. A 2000. év első két hónapjában alig volt csapadék, március és április az átlagosnál csapadékosabb volt, de az áprilisi esőmennyiség szinte teljes egészében a hónap első napjaiban hullott le, majd április 7-én elkezdődött egy nagyon hosszú csapadékszegény időszak, amely július 6. körül megszakadt, de később ismét folytatódott. Májusban a sokévi átlagnak körülbelül csak fele, júniusban pedig alig negyede esett. Július szerencsére országos viszonylatban átlagos, helyenként annál csapadékosabb volt, de a Dél-Alföldön a havi összeg ekkor is elmaradt a sokévi átlagtól. Végül augusztus bizonyult a leginkább száraznak: augusztus végéig néhány helyen csupán 3-4 mm csapadékot mértek, s csak a hónap utolsó napján volt kiadósabb eső. 2000-ben a legkevesebb csapadék az Alsó-Tisza vidékén hullott, az április 7. és augusztus 30. közötti, közel öthavi csapadékösszeg a 60 mm-t sem érte el! Szegeden az egész naptári évben mindössze 206 mm (!) csapadékot mértek, ami példátlanul kevés. A hőmérsékleti viszonyokra jellemző, hogy július kivételével, mely átlagos hőmérsékletű volt, a havi középhőmérséklet az április-augusztusi időszakban minden hónapban meghaladta a sokévi átlagot. Az átlagtól való eltérés főleg júniusban és augusztusban volt jelentős (2-3 °C). Különösen sok volt a hőségnapok száma (az Alföld déli felén 40-50 nap) és a forró napok száma. Ez a légköri aszály jelenségét idézte elő. Országosan a legmagasabb hőmérsékletet augusztus 21-én Békéscsabán mérték, ahol a napi maximum 41,7 °C volt! Ez is új rekord. A talajvíz 1999/2000 telén - a hátsági területek kivételével - igen magasra emelkedett, több helyen az eddigi maximumot is túllépte. A tavaszi tetőzés után azonban jelentős talajvízszint-süllyedés következett be, ami végül is az 1999. november-2000. augusztusi időszak egészére vonatkozóan a sokévi átlag körüli vízállást eredményezett. Az aszályindex (PAI) területi eloszlását a 68 állomás adataiból szerkesztett 1. ábra szemlélteti. A PAI értékei az országban - néhány peremvidéki állomás kivételével - mindenütt meghaladták az aszály küszöbértékének tekintett 6-ot, tehát országos aszályról beszélhetünk. Az Alföld középső és déli részén az index 8-12 közötti értékei a jellemzők (közepes erősségű, illetve súlyos aszály), néhány állomáson (Ásotthalom, Kistelek, Szeged, Túrkeve) a PAI érték 12-nél is nagyobb, ami rendkívül súlyos aszályt jelez. Az aszály330
