Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)

Aszályok - Történeti visszapillantás és a közelmúlt nagy aszályai

A 2000. ÉVI ASZÁLY ÉRTÉKELÉSE

index országos átlaga 8,1 °C/100 mm. Ez a mutató a vízügyi igazgatóságonkénti átlagok közül az ATIVÍZIG esetében a legnagyobb (11,2).

1. ábra. Az aszályindex (PAP) értékeinek területi eloszlása 2000-ben

A PAI 2000. évi országos átlagát az 1931-től vizsgált évekkel összehasonlítva azt állapíthatjuk meg, hogy az a rangsorban a 6. helyen áll, azaz ilyen erősségű aszály átlagosan 10-12 évenként fordul elő. A 2000. évinél aszályosabb évek - a PAI országos átlaga szerint rangsorolva - a következők voltak: 1952, 1992, 1993, 1990 és 1935. Ezek az évek a 2000. évinél főleg azért voltak aszályosabbak, mert egyrészt a júliusi csapadék, melynek az aszály szempontjából a legnagyobb súlya van, sokkal kevesebb volt, másrészt a talajvíz szintje mélyebben helyezkedett el. A 2000. esztendőt mégis egészen kivételesnek kell minősítenünk, mert - ismereteink szerint - nem fordult még elő, hogy a belvíz és az aszály egyetlen évben - egymáshoz viszonyítva-olyan szélsőséges legyen, mint 2000-ben.

Ezzel kapcsolatban számszerű összehasonlítást is tehetünk, ha bevezetjük az adott év vízháztartási szélsőségét jelző következő mutatószámot:

ahol VISZ - vízháztartási szélsőségesség mutatószáma (dimenzió nélkül), B - belvízzel elöntött terület országos nagysága (km2-ben helyettesítendő, de dimenzió nélkül értelmezendő),

PAI - aszályossági index országos átlaga (°C/100 mrn-ben helyettesítendő, de dimenzió nélkül értelmezendő).

V/SZ^B/1000 + PAI,

331