Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Aszályok - Történeti visszapillantás és a közelmúlt nagy aszályai
PÉLDÁTLANUL KEVÉS CSAPADÉK 2000-BEN egységes meteorológiai állomáshálózat létrehozása, vagyis 1871 óta -még nem volt példa! (A korábbi évekre vonatkozóan a kevés mérőállomás miatt megbízható országos átlagot nem tudunk képezni). A 2000. évihez legjobban hasonlító, országosan nagyon kevés csapadéké naptári év 1971-ben és 1983- ban volt, 410^420 mm-es területi átlaggal. Korábban is előfordult kivételesen, hogy az évi csapadékösszeg egy-egy állomáson nem érte el a 300 mm-t, arra viszont egyáltalán nem találunk példát Magyarországon, hogy 250 mm-nél valahol is kevesebb lett volna az évi csapadékösszeg! Csapadékösszegek Szegeden I. táblázat Hónap 1999-ben 2000-ben Sokévi átlag Január 22 2 30 Február 78 4 30 Március 9 36 32 Április 58 41 44 Május 65 13 56 Június 53 7 65 Július 169 37 51 Augusztus 47 8 48 Szeptember 49 5 44 Október 16 3 41 November 106 17 46 December 66 33 42 Évi összeg 738 206 529 Különös, hogy a 2000. évi hazai csapadékszegénység az Alföldön nem csak az előző évről áthúzódó nagy belvízzel párosult, de tavasszal egy hatalmas Tisza-völgyi árvízzel is. A tiszai árhullám Tokajtól Mindszentig az addigi legnagyobb vízállás fölött tetőzött. A víz a Közép- és az Alsó-Tiszán május közepéig kint volt a hullámtéren, miközben a „mentett oldalon” már az aszály jelei mutatkoztak. A 2000. évi példátlanul kevés hazai csapadék és a legújabb Tisza-völgyi árvizek is azt bizonyítják, hogy a szélsőséges időjárási eseményeknél még szélsőségesebbek is lehetnek, minden korábbi „rekord” megdőlhet. Valószínűleg így lesz ez a legutóbbiakkal is, csak azt nem tudjuk, hogy ez mikor fog bekövetkezni. Megjelent a Vízpart 2001. évi 1. számában 329
