Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Aszályok - Történeti visszapillantás és a közelmúlt nagy aszályai
Történeti visszapillantás és a közelmúlt nagy aszályai Csapadékviszonyok A csapadékviszonyokat egyrészt az 1991. október-1992. augusztus közötti 11 hónapos időszak súlyozott csapadékösszegének területi eloszlásával (3. ábra), másrészt az 1992. június 16-augusztus 15. közötti 60 nap leghosszabb csapadékszegény időszakának (Lv) területi eloszlásával szemléltetjük (4. ábra). A legkevesebb csapadék az Alföld középső térségében, a Tiszazugban és a Hortobágy vidékén hullott. A 11 havi súlyozott csapadékösszeg országos átlaga 268 mm. Ez a sokévi átlagnak csupán kétharmada, s alig több, mint az eddigi minimum, ami 1951/52-ben alakult ki. 3. ábra. Az 1991. október és 1992. augusztus közötti időszak súlyozott csapadékösszegének területi eloszlása 1991 októberében és novemberében országszerte a sokévi átlagot meghaladó csapadék hullott, de decembertől kezdve a havi összegek-június kivételével - szinte mindenütt a sokévi átlag alatt maradtak {Nemes 1993). A júniusi csapadék szerencsére bőséges volt, főleg az Esztergom-Marton- vásár-Kunszentmiklós-Izsák-Szeged sávban, ahol a havi összeg 150-200 mm-t tett ki. Súlyosan érintette a mezőgazdaságot az április-májusi és különösen a július-augusztusi csapadékhiány. A július 10-13-i esős napok után az ország nagy részén szeptember elejéig jóformán semmi csapadék nem hullott. Az indexnél augusztus 15-ig számítandó csapadékszegény időszak hosszának országos átlaga 29 napra adódott. Ez a sokévi átlag másfél- szerese. A csapadékszegény időszak 1952-ben, sőt 1990-ben is hosszabb volt, mint 1992-ben. 312
