Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Belvizek - A belvíz definíciói és mérőszámai
A BELVÍZ DEFINÍCIÓI ÉS MÉRŐSZÁMAI A Mezőgazdasági Lexikon második kiadása (1982) a belvizet így definiálja: „A feltörő talajvízből keletkező és a mély fekvésű tereprészek felszínén tárolódó víz”. Meglepő, hogy a lexikon a belvizet csak a feltörő talajvízből származtatja, s a csapadékot, mint közvetlen belvízképző tényezőt nem említi. Az újabb Mérnöki Kézikönyv 3. kötetében (1985) - a Salamin Pál és szerzőtársai által írt 4.4. fejezetben - a következő definíciót olvashatjuk: „Belvíz a síkvidéki vízgyűjtő egységben, annak felszínén és a hozzá kapcsolódó talajtérben jelentkező felesleges víz. A közvetlenül csapadékból keletkező belvíznek, részben keletkezési körülményeitől, részben pedig kárt okozó hatásaitól függően három fő típusa van: a télvégi, a tenyészidőn belüli, valamint az őszi belvíz. Ezekhez járul még negyedikként az egyéb belvizek csoportja.” A Területi vízrendezés című könyv {Fehér F'erenc-Horváth Jenő- -Ondruss Lajos 1986) a belvizjelenséget taglalva többek között a következőket írja: „Klasszikus belvízrendezésnél tehát a talaj felső rétege kötött, az elöntést okozó víz pedig csapadékból származik. Szélsőséges esetben, amikor a nagytömegű hó hirtelen elolvadásából és az ezzel egyidőben jelentkező, nagy mennyiségű esőcsapadékból keletkezik a belvíz, előfordulhat az is, hogy nagy mezőgazdasági táblarészek, sőt egész mezőgazdasági táblák is víz alá kerülnek. Az általános belvízelöntési kép azonban más, ....a belv ízelöntések, belvízfoltok elsősorban a táblák mélyvonulataiban, a mélyen fekvő lapos részeken alakulnak ki. A belvízjelenség tehát általában foltszerű vagy a hosszanti mélyvonulatban jelentkező felszíni elöntés, és nem teljes táblára kiteijedő felszíni vízborítás”. A síkvidéki vizgyűjtők mértékadó fajlagos vízhozamának meghatározására vonatkozó Műszaki Irányelvek {OVH 1988) fogalommeghatározása szerint „Belvíz: a síkvidéki vízgyűjtő felszínén és a hozzá kapcsolódó talaj- térben keletkező víz”. A belvizek hidrológiai jellemzéséről szóló tanulmányomban (Pálfai 1988) a belvíz fogalmáról a következőket írtam: „A belvíz-elnevezés onnan ered, hogy - a múlt században - a folyószabályozás és ármentesítés során épített töltésekkel az ártereket lezárták, és ezzel az ártéren belül keletkező és a kívülről idejutó vizek levonulását megakadályozták, illetve gátolták. Mai szóhasználattal belvíznek nevezzük a folyók árterületén kívül, de még sík jellegű területen képződő, ott elöntéseket okozó vizeket is. A belvizek közvetlenül csapadékból (hóolvadásből, esőzésből) származnak, vagy a talajból törnek föl, de bizonyos esetekben a felszínre nem kerülő, nyílt medrű csatornákkal vagy talaj csőhálózattal lecsapolt vizet is belvíznek nevezzük.” A Természettudományi Kislexikon (1989) szerint a belvíz „nagy esőzéskor, hirtelen hóolvadáskor a talajvíz vagy a folyóvíz szintjének felemelkedése következtében kialakult időszakos állóvíz. - A belvíz jelentős károkat okozhat a mezőgazdaságban, mert ha hosszabb időn át borítja a felszínt, a kultúrnövények gyökerei nem jutnak levegőhöz (befulladnak), s a növényzet részben vagy teljesen elpusztul.” 28
