Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Belvizek - A belvíz definíciói és mérőszámai
A BELVÍZ DEFINÍCIÓI A magyar-román vízügyi szótár (Polgár 1989) belvíz szavunk román megfelelőjeként az „inundatie produsa de ape interne” kifejezést tartalmazza, ez szerepel az első Magyar-Román Általános Vízügyi Egyezményben, amit 1924-ben fogadtak el, s amelynek román szakértői közt több Budapesten végzett mérnök volt, akik számára a magyar belvíz kifejezés nem volt ismeretlen, így ennek tükörfordítását alkalmazták. Az újabbkeletű egyezményekben és szabályzatokban is ezt a kifejezést találjuk, az érvényben lévő közös belvízvédelmi szabályzat címében is ez szerepel: „Regulamentul comun de aparare impotriva inundatiilor produse de ape interne” (Boga Tamás László szíves közlése). Ennek ismeretében meglepő, hogy a Bukarestben 1987-ben kiadott Meliorációs értelmező szótárban (Dictionar de imbunatatirifunciare) ezt a kifejezést nem találjuk. E szótárban a belvíz fogalmához legközelebb álló címszó a lecsapolás (desecare), amely - a szótár értelmezése szerint - elsősorban a csapadékból származó, a talaj felszínén keletkező, illetve a legfelső talajrétegben lévő vízfeleslegek elvezetését tűzi ki célul, vagyis lényegében a belvízmentesítést. A Környezetvédelmi Lexikon (1993) a belvízről a következőket tartalmazza: „a csapadékból, a megemelkedett talajvízszint miatt feltörő talajvízből a mélyebb területeken felgyülemlő víz; sík vagy enyhe domborzatú vidéken a természetes helyi csapadéknak az a része, amelyet a talaj nem tud befogadni és a terület mélyebb, lefolyástalan részein összegyűlik, foltokat képez (pangó vizek). Csapadékos években - különösen hóolvadáskor - a belvízfoltok összefüggő vízborítássá fejlődnek és kialakul a belvízelöntés, melynek okai között lényeges a befogadóba való bejutást akadályozó árvíz- védelmi töltés.” A belvizek keletkezéséről szóló előadásomban (Pálfai 1993) úgy véltem, hogy a „mit nevezünk belvíznek” kérdésre legrövidebben úgy válaszolhatnánk, hogy a belvíz „sík vidéken keletkező árvíz”. Ugyanis az árvízhez hasonlóan a belvíz is - közvetlenül vagy közvetve - csapadékból képződik, de a beszivárgás után fönnmaradó vízmennyiség nem folyik le rögtön, hanem a csekély esésű térszín kisebb-nagyobb mélyedéseiben összegyűlik, ott átmenetileg tározódik, „belvízi elöntéseket” okoz. Itt jegyzem meg, hogy Európa más országaiban belvízről nem igen beszélnek; a belvízhez hasonló jelenségeket, pl. a mélyföldek vízzel való átitatódását, az árvizek közé sorolják (Nagy 1999.). A Magyar Nagylexikon 3. kötete (1994) szerint „belvíz: klasszikusan a természetes csapadékból keletkezett sík vidéki víz, amelynek a befogadóba jutását az árvízvédelmi töltés megakadályozza. Mai értelemben belvízről akkor beszélünk, ha a természetes csapadékból keletkező vizet a talaj nem képes befogadni és az a terep mélyedéseiben pangó vízként összegyűlik. A közvetlen keletkezésű belvíz a folyékony halmazállapotú csapadékból, a közvetett keletkezésű belvíz a szilárd halmazállapotú csapadék olvadásá29
