Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Aszályok - Történeti visszapillantás és a közelmúlt nagy aszályai
Az Altold aszályossága Irodalmi áttekintés Történeti források és időjárási loljegyzések szerint hazánkban szinte minden évszázadban volt egy-két katasztrofális méretű aszály (Pálfai 1987). Az aszály és annak mértéke megbízható csapadékmérési adatokkal a múlt század közepe óta bizonyítható. A múlt század, de talán minden idők legnagyobb aszálya 1863-ban sújtotta az Alföldet. Erről Érkövy (1863) - hivatalos jelentésekből merítve - többek között a következőket írja: „ Már az 1861-ik esztendő is száraz volt, 1862-ben a szárazság még fokozódott, ősszel a vetések alá a földet kellőn megmunkálni nem lehetett, a tél hótalan, az 1863-iki tavasz kezdete csekély nyirkosságú, utóbb a tavasz és nyár felette aszályos volt... Az aszályosság különösebben a magyar síkságon, a róna alföldön fejtette ki sülevényessége egész hatalmát. A közfigyelmet a hazában legelső(bb) Debreczen város... hivatalos jelentése ragadta meg. A határ felnézése május 28-án történt, s a küldöttség már akkor kimondotta, hogy az ondódi és hegyesi pusztákon található őszi vetésekhez kötött minden remény meghiúsult; már ekkor úgy néztek ki a mezők, mintha szalmával lett volna bedugdalva a föld. A tavasziak alig voltak három hüvelyk magosságúak, s a legjobb kaszállókon sem volt annyi fű, mi egy kaszavágást érdemlene. A kadarcsi korcsmától kezdve pedig a 45.000 kát. holdnyi legelő annyira kiégett, lesült, hogy a legtelekesebb helyeken sem volt zöldség látható, a székesebb részen pedig a föld a szó legszorosabb értelmében sivatag. Az elhagyott birkaállásokon helyenkint 4-500 darab juh- csontváz, az éhen elesett állatok hullái, voltak összegarmadolva, s a még e legelőn lézengő emelős szarvasmarhából naponkint 8-10 darab döglött el éhség miatt... Alsó Szabolcs-megyében őszi, tavaszi egyaránt silány, kaszálló, legelő semmi, kiszáradt a fűnek még töve is. A Hajdúságban az őszivetések június végén alig voltak arasznyi magasságúak, a kalászokban itt ott egy egy szorult szem. Zab, árpa még szomorúbb állapotban; kaszálló, legelő kiaszva telyesen. Debreczen nagy kiterjedésű határa szintén ily vigasztalan, kiégett kopárság. Bihar megyének déli részében 42 helység határa végkép lesülve. A nagy Kunságban Karczag 70 ezer holdas határa mint afrikai sivatag, a tenyészetnek semmi nyoma. Kúnhegyes, Madaras, Kisújszállás, Túrkevi, KunszentMárton 200.000 holdnyi határa ugyanazon fokán áll a nyomornak, mint Karczag... Heves megye nagy részében az őszi vetésből csak a vető mag, sok helyen ennyi sem várható; tavaszi, legelő, kaszálló semmi. Csanád megye legnagyobb részében az ősziből 1-1,5 mag várható, sok helyen épen semmi; tavaszi, takarmánynak levágva, lelegeltetve, semmi; széna sehol. Csanád megye Csongrád szomorú sorsát osztja. 285
