Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Belvizek - A belvíz definíciói és mérőszámai
A belvíz definíciói vízről beszélünk akkor, ha a természetes csapadékból származó vizet a talaj nem tudja befogadni és az a terepmélyedésekben összegyűl. A szó arra utal, hogy a víz nem távolról érkező árvizekből származik, hanem a talajba be nem szivárgott, csapadékból keletkező helyi víz”. A vízgazdálkodás fejlődése című kézikönyv (1970) vízrendezési fejezetének szerzői (Ambrus Lajos, Najmányi László, Vaits Ferenc) a belvizről azt írják, hogy „Csapadékosabb őszi-tavaszi időjárás, vagy egy-egy nagyobb eső után síkvidéki területeink mélyebb fekvésű, kötöttebb talajú helyein kisebb-na- gyobb vizes foltok, felszíni elöntések, úgynevezett belvizek jelennek meg”. A Műszaki Lexikon (1970) szerint „belvíz: a talaj felszínén, terepmélyedésekben összegyűlt, főként csapadékból származó, károkat okozó felszíni víz”. Vajdai Imre a káros vízbőséggel kapcsolatos fogalmakat megpróbálta a növénytermesztés új igényei szerint és a hidrológiai meghatározásokkal egyeztetve definiálni (Vajdai 1974, Kiss—Oroszlány—Vajdai 1981). Salamin Pál 1955-ös definíciójából kiinduló megfogalmazása szerint a belvíz „a vízgyűjtő egység felszínén és a hozzákapcsolódó talajtérben jelentkező helyi csapadékból származó kárt okozó víz”. E mellett a magas talajvízből eredő vízbőséget is belvíznek tekinti. A Vízügyi létesítmények kézikönyvének (1974) a síkvidéki vízrendezéssel foglalkozó fejezete (szerző: Pusztai Pál) - szintén a Salamin-féle definícióra támaszkodva - így kezdődik: „Belvíznek nevezzük a meghatározott síkvidéki vízgyűjtő egységben, annak a felszínén és a hozzá kapcsolódó talajtérben jelentkező vizet, külvíznek pedig az illető vízgyűjtő egységbe kívülről vezetett vizet.” Az előző két fölfogáshoz hasonlóan értelmezi a belvizet Török László (1976) is. Főiskolai jegyzetében így ír: „Belvizeknek a sík területeken elöntéseket okozó, vagy a felszíni talajrétegeket teljesen telítő, természetes úton el nem távozó vizeket nevezzük. Korábban a belvizek fogalmát az árvédelmi töltések lefolyást akadályozó hatásához kapcsolták és belvizeknek az árvédelmi töltések szintjével kimetszett belvíz-ártérről származó felszíni vizeket nevezték, míg ugyanannak a vízgyűjtőterületnek a metszésvonal feletti részét külvízgyűjtőnek vagy fennsíki területnek nevezték. Ez az elválasztás lényegi különbséget nem tartalmaz, a meghatározás csak kis területeknél egyértelmű, ezért ma már kevéssé használják.” Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elemző tanulmányának (1980) függeléke a belvíz fogalmát a következő formában tartalmazza: „A síkvidéki vízgyűjtőkön (belvízrendszerekben) a csapadékból közvetlenül vagy közvetve származó, a vízgyűjtőterület felszínén és a felszínhez kapcsolódó talajtérben jelentkező, általában helyileg nem hasznosítható víz.” Lászlóffy (1982)- egészen röviden - a lefolyásukban akadályozott vizeket tekinti belvíznek, bővebben pedig - Faragó Lipótra hivatkozva - így fogalmaz: „Belvízen mindazt a vizet értjük, amely a töltésekkel védett területen akár csapadékból, akár talajvízből keletkezik, és amelynek nincs természetes lefolyása.” 27
