Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Belvizek - A mértékadó belvízhozam meghatározása
Újabb módszerek a mértékadó belvízhozam meghatározására területen rövidebb-hosszabb ideig tározódik, belvízi elöntéseket okoz. E problémát az összegyülekezési elméletnek a tározódási folyamat figyelem- bevételével módosított változata úgy hidalja át, hogy az elméleti összegyülekezési idővel azonos időtartamú csapadéknak nem azonnali, hanem a tározódási, vagy más elnevezéssel tűrési idővel megnövelt időtartam alatti levezetését tételezi föl, azaz a következő formulával számol: q = 11,57 a —-— Z + t ahol q - fajlagos vízhozam (1/s-km2), a - lefolyási tényező, h - az összegyülekezési idővel azonos időtartamú, meghatározott előfordulási valószínűségű csapadék (mm), t - összegyülekezési idő (d), t - tározódási (tűrési) idő (d). A módszer elméleti ingatagsága mellett eléggé problematikus az egyes tényezők számértékeinek a meghatározása is, különösen a lefolyási tényezőé, mely ráadásul nem is állandó értékű, hanem a talaj nedvességviszonyaitól függően változó. Az összegyülekezési idővel azonos időtartamú nyári csapadék kiszámítása nem okoz gondot, annál inkább a téli-koratava- szi időszak csapadékáé, melyet döntően a hóviszonyok és az olvadás menete határoznak meg. Bizonytalan a tűrési idő fölvétele is, ami télen és koratavasszal egy-két hét, nyáron egy-két nap lehet. A szövegjavaslat a nyári fajlagos belvízhozam kiszámítására könnyen használható segédleteket ad. A lefolyási tényezőre közölt táblázat segítségével a talaj minősége mellett a talajvíz mélységét is figyelembe vehetjük, s ezzel a korábbiakhoz képest valamit javíthatunk az eredményen. Ugyanezt szolgálják az öntözés és a művelési ágak számításbavételére megadott korrekciós szorzók is. A nyári belvízhozamból hozzávetőlegesen következtethetünk a téli—tavaszira, ugyanis másirányú vizsgálatainkból megállapítható, hogy pl, az 1%-os előfordulási valószínűségű nyári belvízhozamnak kb. 10%-os valószínűségű téli-tavaszi belvízhozam felel meg. Gazdaságossági módszer A VIZITERV-nél az 1960-as évek elején Kienitz Gábor elgondolása szerint kidolgozott módszerrel (VHS—26 és VHS—26/a) vízháztartási egyenletszerűen állapítható meg a naponta keletkező belvízből a különféle rendszerek esetében levezetett és a területen tározódó vízmennyiség, utóbbiból pedig a mezőgazdasági terméskiesés. A belvíz okozta terméskiesések és különféle kiépítésű levezető rendszerek költségeinek összevetésével
