Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Belvizek - A belvíz előrejelzése
A BELVÍZ ELŐREJELZÉSE Jászságban és a Nagykunságban, valamint Szabolcs-Szatmárban a 40 cm-t, sőt néhány helyen az 50 cm-t is. A Kisalföldön, valamint az Alföld déli részén a hóréteg vastagsága nem éri el a 20 cm-t A hóban tárolt vízkészlet, vagyis a hó vízegyenértéke, a fent említett DNy-ÉK sávban általában 30 mm feletti, de több felé az 50 mm-t, sőt helyenként a 60 mm-t is meghaladja. A Kisalföldön és az Alföld DK-i részén a hóvízegyenérték nem éri el a 20 mm-t. A mostani helyzetet az 1966-os állapottal összehasonlítva megállapítható, hogy a hóban tárolt vízkészlet hozzávetőleg ugyanannyi, mint 1966. január végén, azonban más a területi eloszlása: a Dél-Alföldön kevesebb, az Alföld E-i és ÉK-i részén több a mostani víz, mint volt 1966-ban. Az Alföld középső részén és a Kisalföldön kb. ugyanaz a helyzet. Talajvízviszonyok. A Duna-Tisza közi hátság kivételével az 1998. őszi talajvízállás minden tájegységben magasabb volt, mint a sokévi átlag. A pozitív eltérés többfelé, főleg az ország ÉK-i részén eléri az 1-1,5 m-t is. Az 1998. októberi talajvízállást az 1965. októberivel összehasonlítva azt állapíthatjuk meg, hogy pozitív és negatív irányú eltérések kb. azonos arányban és mértékben fordulnak elő, kivéve a Duna-Tisza közi hátságot, ahol 1965 őszén jóval magasabb volt a talajvíz, mint az elmúlt őszön. A Felső- Tisza vidékén fordított a helyzet, itt 1998 októberében a legtöbb kútban magasabb volt a talajvízállás, mint 1965 októberében. Talajfagy. 1999. február elején a talajfagy a rendelkezésre álló néhány adat szerint csekély mértékű, általában 3-7 cm, csak néhány helyen haladja meg a 10 cm-t. 1966. február elején a talajfagy mélyebb, 10-30 cm között volt. Az időjárás várható alakulása. A legújabb meteorológiai előrejelzés szerint a hideg idő tovább tart, a nappali fölmelegedés nem haladja meg a 0 °C-t, az éjszakai lehűlés -10-13 °C körülire várható. A havazás valószínűleg folytatódni fog, de nem olyan intenzitással, mint az előző napokban. A mai nap csak elszórtan alakult ki havazás, főleg a Dunántúlon. Fölmelegedés a jövő hét közepétől várható. Belvíz-előrejelzés. A hóban tárolt vízkészlet szokatlanul nagy mennyisége és a talajvíztükör átlagosnál magasabb volta együtt magában hordozza az átlagosnál jóval nagyobb belvízi elöntés lehetőségét. Döntő jelentőségű lehet a fölmelegedés, hogy az milyen intenzív lesz, és kíséri-e olvasztó eső, mert ezektől függ az olvadás üteme. Ha az 1966. februári hirtelen fölmelegedés megismétlődne, akkor nem kizárt a 200-250 ezer hektáros belvízi elöntés kialakulása sem, a lefolyás tekintetében pedig a belvízelvezető rendszerek vízszállító-képességének a kimerítése (1966-ban 360 ezer hektár volt víz alatt). Lassú, éjszakai fagyokkal tarkított fölmelegedés esetén országosan közepes mértékű, kb. 100 ezer hektáros elöntés alakulhat ki. A leginkább veszélyeztetett térségek a Felső-Tisza vidéke, Észak-Magyarország síkvidéki területei és a Közép-Tisza vidéke." A következő tájékoztató dátuma 1999. február 18. Ebből a hóviszonyokra vonatkozó részt és a belvíz-előrejelzést idézem: 190
