Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Belvizek - A belvíz előrejelzése
Országos belvíz-előrejelzések 1999-re „Hóviszonyok. Az 1999. február 18-án mért hóvastagságok területi eloszlása azt igazolja, hogy az ország D-i és Ny-i területein a hóréteg vastagsága némileg csökkent, a 20 cm-es határvonal feljebb tolódott. A Jászságban, a Közép-Tisza vidékén is csökkent a hóvastagság, illetve a hó felhalmozódása EK-i irányba tolódott el. Az Alföld E-ÉK részén viszont az újabb havazások következtében mintegy 10-15 cm-rel növekedett a hóréteg vastagsága, amely az Alföld EK-i sarkában meghaladja az 50 cm-t, több állomáson a 60 cm-t, kivételesen a 80 cm-t is (a legnagyobb értéket, 86 cm- t, Vásárosnaményből jelentették). A hóban tárolt vízkészlet területi eloszlásánál ugyanazt a területi eltolódást figyelhetjük meg, mint a hóréteg vastagsága esetén. Az Alföld D-i részén a hóvíztartalom átlagosan mintegy 10 mm-rel csökkent, a Közép-Tisza vidékén lényegesen nem változott, most is 40-50 mm közötti, az Alföld ÉK-i részén viszont egy hét alatt jelentősen - mintegy 15-40 mm-rel - nőtt. A legnagyobb hóvíztartalom nagy területen meghaladja a 60 mm-t, Nyíregyházától észak felé a 80 mm-t, helyenként pedig a 100 mm-t is (a legnagyobb értéket, 110 mm-t, Záhonyból és Tiszaszalkáról jelentették, Vásárosnaménynál hósürüséget nem mértek). A Kisalföldön és az ország Ny-i felén a hóvíztartalom az előző héten közölt adatokhoz képest lényegesen nem változott. Belvíz-előrejelzés. Az előző héten megfogalmazott előrejelzést érvényesnek lehet tekinteni, azzal a megjegyzéssel, hogy az abban is jelzett területi különbségek ma még nagyobb mértékben fönnállnak, azaz az Alföld D-i részén jóval kisebb a belvízveszély, mint az EK-i részeken. Komoly mértékű belvízi elöntésre négy vízügyi igazgatóságnál: a Felső-Tisza vidéki, az Észak-magyarországi, a Tiszántúli és a Közép-Tisza vidéki V1ZIG- nél kell számítani. A február 28-ig szóló időjárás-előrejelzés hirtelen és erőteljes fölmelegedésről nem szól, viszont az előrejelzett eső, ha bekövetkezik, délen fölgyorsíthatja a hóolvadást. Belvízi elöntések kialakulására előbb az Alföld déli részén kell számítani, mivel itt egy-két °C-kal magasabb hőmérsékleti maximumok várhatók, mint az ország északi-északkeleti részén, ahol valamivel később jelennek meg, de jóval nagyobb területet fognak elönteni a belvizek”. A február 23-án kelt tájékoztató szerint: „A korábban kiadott belvízi előrejelzés lényegében érvényesnek tekinthető, vagyis az országos elöntési maximum 100 ezer és 250 ezer hektár között várható. A nagyobb érték akkor következhet be, ha az Alföld ÉK-i felén még meglévő vastag hóréteg február végéig kitart, és utána egy erőteljesebb fölmelegedés és az azt kísérő esők hatására olvad el. Mivel a február vége felé lehullott csapadékok inkább az ország D-i felét érték, a belvízveszély az Alsó-Tisza vidékén - a korábbi előrejelzéshez képest - fokozódott (pl. Orosháza belterületén harmadfokú belvízvédelmi készültséget kellett elrendelni)”. A február 26-i tájékoztató megállapítja, hogy „Február 22-23-án 24 óra alatt az ország déli felén átlagosan 20 mm, helyenként 30 mm csapadék hullott, s ez az előző napi állagosan mintegy 15 mm-es csapadékkal együtt elol191
