Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Belvizek - A belvíz előrejelzése
Országos belvíz-előrejelzések 1999-re Az 1999. évi téli-tavaszi belvízi helyzetre vonatkozóan az első előrejelzést az Országos Vízügyi Főigazgatóság számára 1998. november 2-án készítettük „Az 1998-1999. évi téli-tavaszi belviz kialakulásának esélyei Magyarországon” címmel. Ebben megállapítottuk, hogy az 1998. hidrológiai évben országosan 693 mm csapadék hullott, ami 115 mm-rel több a sokévi átlagnál, s az eltérés a Cegléd-Berettyóújfalu sávban és a Felső-Tisza vidékén 150 mm-nél is nagyobb, sőt Nyíregyházától északra a 200 mm-t is meghaladja. A talajvíz mélységére vonatkozóan felhívtuk a figyelmet arra, hogy az átlagos szinthez viszonyítva jóval magasabb talajvízállások vannak a Felső- Tisza vidékén és a Nagykunságban. A belvízindexet háromféle előfordulási valószínűségű november-márciusi csapadékösszeg föltételezésével 22 tájegységre számítottuk ki, és megállapítottuk, hogy „Az index értékei már az 50%-os valószínűségű várható csapadék esetében is meghaladják a 0,5 értéket, tehát valószínűsítik a belvíz kialakulását. De nagyobb belvízveszély pillanatnyilag csak a Szatmár-Beregi tájegységben prognosztizálható, ahol legnagyobbak az index számított értékei.” Az 1998. december 10-én megismételt előrejelzés szerint „Átlagos csapadék föltételezésével a Szatmár-Bereg és Rétköz tájegységben nagy belvíz jelezhető előre (PB1=2,0-3,0 között van), míg a Bodrogköz, Taktaköz, Jászság, Nagykunság, Körös-vidék, Kurca, Duna-völgy, Hanság-Fertő és Szigetköz térségében közepes belvíz, a többi tájegységben csekély belvíz fordulhat elő. 10%-os valószínűségű csapadék föltételezésével a Szatmár-Beregi tájegységben rendkívüli belvíz is kialakulhat.” Az 1999. január 8-án és február 9-én kiadott előrejelzések lényegében az előzőket erősítik meg. Utóbbi már tájékoztat a február 8-án kialakult hóréteg vastagságáról is. Mivel a havazás egyre intenzívebbé vált, az OVF elrendelte, hogy a vízügyi igazgatóságok jelentsék a hóvastagság és a hóvíztartalom adatait. Ezek, valamint az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján az OVF számára heti rendszerességű belvízi tájékoztatót és előrejelzést állítottunk össze. Az 1999. február 12-én készített ilyen anyagot az alábbiakban teljes teijedelmében közlöm: „I lóviszonyok. Február 6-ára Magyarország síkvidéki területeiről szinte teljesen eltűnt a hótakaró. 7-én reggel újabb havazás kezdődött, először a Duna-Tisza köze déli részén, majd a következő napokban az egész Alföldön, később (február 9-én) a havazás az ország egész területére kiterjedt. A legintenzívebb havazás 10-én zajlott le. A február 11-én 7 órakor mért hóvastagságok a Nagykanizsától Nyíregyházáig húzódó, DNy-EK irányú tengely mentén, mintegy 80-100 km-es szélességű sávban meghaladták a 30 cm-t, a Balaton és Bakony térségében, a 189
