Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Belvizek - A belvíz előrejelzése
A BELVÍZ ELŐREJELZÉSE Adatbázisul a VIZIG-ek által összeállított belvízi dekádjelentéseket használják fel. A már korábban kidolgozott EXPRE modellt továbbfejlesztették, lényegesen egyszerűbbé tették, s megvizsgálták a belvizet kiváltó elemek és a belvízi jellemzők többváltozós kapcsolatát. Előrejelezni a belvíztömeget, illetve a belvízi elöntésben bekövetkező növekményt kívánják. Az előadó a belvízi előrejelzés egyik alapvető nehézségének azt tartja, hogy nem ismerjük eléggé a talaj-átnedvesedési folyamatot. A hiányosságok csökkentésére a V1TUKI-ban javaslatot dolgoztak ki a belvízi dekádjelentések megújítására. Az előadó végül a meteorológiai előrejelzés fontosságát hangsúlyozta, mondván, hogy addig nem lehet konkrét belvíz-előrejelzést adni, amíg a meteorológiai előrejelzés nem jó, csupán feltételes előrejelzés lehetséges. Az elhangzott előadásokat - felkért hozzászólóként - Pusztai Pál az OVH Vízrendezési Osztályának vezetője értékelte és egészítette ki. Megállapította, hogy az árvízi előrejelzés jóval előbb jár, mint a belvízi, de remélhetőleg ezek után a belvízi előrejelzés is megfelelő hangsúlyt fog kapni a vízügyi szolgálatban. Felhívta a figyelmet a belvíz fogalmának korszerű értelmezésére, ti. arra, hogy nemcsak a felszínen, hanem a talajban jelentkező vizet is belvíznek tekintjük, s a belvíz nem feltétlenül káros víz. Az előrejelzési vizsgálatokra rátérve alapvetőnek tartotta annak eldöntését, hogy mit akarunk, illetve mit kell előrejelezni: a legnagyobb elöntést, a legnagyobb lefolyást, magát a belvízi jelenséget, a belvíz tömegét, a belvíz területi megoszlását, vagy egyéb paramétereket? Fontos volna - amiről az előadók nem tettek említést - a belvízi elöntés tartósságának előrejelzése, de ismerni kellene a túlnedvesedett terület kiterjedését is. A hozzászóló megállapította, hogy a bemutatott módszerek mindegyike vízháztartási megfontolásokon nyugszik, s ebben az irányban - fizikai alapokon - fejlődhet tovább. A továbbfejlesztésnél szem előtt kell tartani, hogy az előrejelzés minél jobban segítse elő az optimális védelmi stratégia kialakítását, vagyis végeredményben azt, hogy a károk és a védekezés költségeinek összege minimális lehessen. A hozzászóló véleménye szerint a meteorológiai előrejelzés hiányosságai nem tragikusak, mert a belvízelőrejelzés időpontjában számos elem már ismert, csak a folyamat utolsó elemét kell meteorológiai előrejelzésből venni. Végezetül arra kérte a VITUKl-t, hogy a tanácskozás tapasztalatait, de a máshol folyó kutatások eredményeit is, próbálják hasznosítani, saját modelljükbe beépíteni. Megjelent a Hidrológiai Tájékoztató 1984. évi októberi számában. 188
