Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)

Belvizek - A belvíz előrejelzése

Tanácskozás a belvizek előrejelzésről

lás-észleléssel határozhatjuk meg. A számítást nehezíti a vízháztartási egyenletben szereplő mennyiségek számszerű értékének megállapítása. Az előadás egy olyan számítási módszert mutatott be, amelyben a tározótér fel- töltődésének ideje talajvízállás-észleléssel ellenőrizhető, így a számítást terhelő hibák javításával végül is megbízható eljáráshoz jutunk, amellyel folyamatosan nyomon lehet követni a talaj vízháztartását.

Pálfai Imre (Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság) a téli-tavaszi belvizek előrejelzésére kidolgozott numerikus módszert ismertette. Vizsgálataik során a belvizet előidéző hidrometeorológiai tényezők értékeit összevetették a keletkezett belvíz legfontosabb jellemzőivel, a téli-tavaszi maximális elöntés és a maximális napi lefolyás nagyságával, s több változatban végzett regressziós számításokkal megkeresték a legszorosabb kapcsolatot mutató matematikai összefüggéseket. A hosszútávú (egy-két hónapos időelő- nyű) előrejelzési módszernél, amellyel 1981 óta végeznek rendszeresen előrejelzést, független változóként a november-december-január havi csapadékok súlyozott összegét és a talajvízszín felszín alatti mélységét szerepeltették. A rövid távú (4-7 napos) előrejelző modellnél összesen 11 tényezőt vettek számításba, melyeket két fő változóba vontak össze: a vízterhelési mutatóba és a vízbefogadó-képességi mutatóba.

Vajk Ödön (Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság) a nagytérségi viszonyok között lejátszódó folyamatokat elemezte, két belvízi tájegység 26 éves dekádadatsorának vízháztartási elemzésére támaszkodva. Vizsgálatai szerint a talajvíz és a felszíni víz közötti vízforgalom általában egy dekádon belül lezajlik, ezért elegendő a megelőző dekád végjellemzőit és a vizsgált dekád adatait figyelembe venni. Ebből arra a következtetésre jutott, hogy a belvízi jelenségek kialakulását elsősorban a rövid idejű hidrometeorológiai események befolyásolják, a belvízi előrejelzést tehát rövid időtávra, a meteorológiai előrejelzések függvényében célszerű kialakítani. Ennek megbízható időelőnye jelenleg 7-10 nap. Mivel a keletkező belviz nagyságát emberi beavatkozások is befolyásolják, e zavaró hatás kiküszöbölésére - az elöntés nagysága helyett - az elvezetendő és a tározott vízmennyiség összegét javasolta előrejelezni, melyből a várható elöntések mértékét az emberi beavatkozások hatékonyságának figyelembevételével lehetne megállapítani. A továbbiakban az előadás a megoldandó hidrometriai feladatokat vetette fel. így a talaj átnedvesedési folyamatának, valamint a talajfelszín és a talajvíz közötti vízmozgások figyelemmel kisérését a talaj roncsolása nélkül, a felszíni elöntések és a túlnedvesedések nagyságának gyors meghatározását stb.

Fehér Ferenc (VITUKI) a belviz-előrejelzés lehetőségeit taglalta, megállapítva, hogy a determinisztikus hidrológiai modellek alkalmazásánál általában a számszerűsités a fő probléma, vagy a túlzottan nagy számítógépi igény, a regressziós modellek pedig az emberileg befolyásolt folyamatok miatt csak korlátozottan alkalmazhatók. A VITUKl-ban a két fő lehetőségből egyaránt merítve, egy vegyes módszer kidolgozásán munkálkodnak.

187