Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Belvizek - Belvíz a települések belterületén
Belvíz a települések belterületén Belterületi belvizek A belvízről beszélve általában a külterületi, mezőgazdasági területekre gondolunk, ahol a belvíz időnként hatalmas területeket önt el és súlyos károkat okoz a növénytermesztésben. A belvíz összegyűjtött definíciói (.Pálfai 2000) közül egyik sem tér ki arra, hogy belvíz a lakóterületeken, belterületen is keletkezhet. Pedig így volt ez régebben, és így van ma is. A belvíz belterületi megjelenésénél nagyon lényeges szerepe van a talajvíznek, mely magasra emelkedve erősen korlátozza a talaj vízbefogadó képességét, így a hóolvadáshói és az esőkből nagy kiterjedésű tartós (több hetes, esetleg több hónapos) elöntések alakulhatnak ki, foként a települések mélyebb fekvésű részein, rendszerint a családi házas beépítésű övezetekben. A régebbi nagy belvizek közül legemlékezetesebb az 1942. évi. A kormánybiztosi beszámoló (Bárczay 1943) szerint a Dél-Alföldön nagy belvíz veszélyeztette pl. Szeged egyes külvárosi részeit, továbbá Kiskundorozsmát és Sándorfalvát, valamint Hódmezővásárhely városát. A korabeli fényképek tanúsága szerint Orosháza több utcáját teljesen elborította a belvíz. Az emberek néhány szál deszkán vagy tutajon közlekedtek A Körös-Tisza-Maros szögletében „A terület szántóinak csaknem felét, mintegy 250.000 kát. holdat elborította a víz, sok ezer tanya és belterületi lakóház víz alá került. Volt község, melyben méteres víz állt hónapokig. Víz borított utakat és vasutakat is, a közlekedés sok helyen hosszú ideig szünetelt. Vetés pusztult, házak ezrei omlottak össze, odaveszett sok ingóság, bútor, élelem és takarmány, emberéletet is követelt a víz.” Az 1965-1966. évi téli-tavaszi belvíznél - tanyákkal együtt - összesen 13061 épület rongálódott meg, melyből 8771-et helyreállíthatónak, 4280-at újjáépítendőnek minősítettek. Ezek költségét kb. ugyanannyira, illetve valamivel többre becsülték, mint a mezőgazdasági belvízkárokat (Szőcs 1967). Veszélyben voltak Szeged egyes kerületei, Szentes, Orosháza és Hódmezővásárhely mélyfekvésű területei. Jelentős belvízvédekezésre került sor Debrecen város keleti és délkeleti részein, ahol a talajvíz több helyen elérte a terepszintet. A belvízcsatornák nagyon magas vízállása következtében súlyosan veszélyeztetve volt Derecske és a Berettyó térségében fekvő Újiráz község, melyet nyúlgáttal vettek körül. A Fekete-Körös és a Sebes-Körös között az országhatáron át magyar területre zúdult belvíz elöntéssel fenyegetett több települést (Sarkad, Kötegyán, Zsadány stb.); a komolyabb bajt nyúlgátalással és vízkormányzással sikerült megakadályozni. Nagyobb beavatkozás vált szükségessé a Duna-Tisza közi hátság tetején lévő (!) Lajosmizse mentesítése érdekében is. 1979. január végén a Maros hordalékkúpján fekvő több településen, különösen Keveimes, Nagykamarás, Kunágota és Medgyesbodzás községekben, a hótakaró elolvadását követően súlyos helyzet állt elő a feltörő talajvíz 172
