Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Belvizek - A belvizek hidrológiai elemzése és jellemzése
A BELVIZEK HIDROLÓGIAI ELEMZÉSE ÉS JELLEMZÉSE év alatt hányszor volt belvízi elöntés. Az előfordult esetek számát hússzal elosztva megkaptuk az elöntés előfordulásának relatív gyakoriságát. Ezeket az I. táblázat szerinti négy kategóriába soroltuk, és szöveges minősítéssel láttuk el. Az egyes kategóriák területfoltjait különböző módon jelölve, határaikat térképszerűen megvontuk, s kisebb kiegyenlítéseket alkalmazva megszerkesztettük a belvíz-gyakorisági térképet, amelyet a belvíz-veszé- lyeztetettségi térkép nyers változatának is nevezhetünk. I. táblázat Belvíz-veszélyeztetettségi kategóriák Veszélyeztetettségi kategória Az elöntés relatív gyakorisága Szöveges minősítés 1. < 0,05 belvízzel nem, vagy alig veszélyeztetett terület 2. 0,05-0,10 belvízzel mérsékelten veszélyeztetett terület 3. 0,11-0,20 belvízzel közepesen veszélyeztetett terület 4. >0,20 belvízzel erősen veszélyeztetett terület Második menetben (az 1980-as évek végén) az 1:200 000 méretarányra kicsinyített, átlátszó lapokból álló belvízgyakorisági alaptérképet sorra ráhelyeztük a domborzati (rétegvonalas), a talajtani, a sekélyföldtani és a talajvíztérképre, továbbá a művelési ágakat, a vízállásos és vizenyős területeket, valamint a vízelvezető csatornákat is feltüntető topográfiai térképre, és e művelet során mindegyik térkép alapján - a belvízképződés lehetőségét mérlegelve - kisebb-nagyobb igazításokat, javításokat hajtottunk végre alaptérképünkön, azaz módosítottuk a veszélyeztetettségi kategóriák határvonalát. Kétségtelen, hogy ez az eljárás szubjektív elemeket is tartalmaz, de ilyen módon mégis megbízhatóbbá lehetett tenni a pusztán elöntési adatokból szerkesztett nyers belvíz-veszélyeztetettségi térképet. A talajtani adottságok tekintetében az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetének az irodalmi áttekintésnél említett belvizes térképeit, a sekélyföldtani adottságoknál a Magyar Állami Földtani Intézet térképeit, a talajvízviszonyokat illetően a VITUKI különféle talajvíz-térképeit használtuk. E kétmenetes szerkesztési eljárást az indokolja, hogy a belvízi elöntések hosszabb időszakból rendelkezésre álló és módszerünknél felhasznált földi felmérései, amint azt az újabb légi és űrfelvételek bizonyítják (VÍZPART 2000, Rakonczai és mások 2001, VITUKI 2002), meglehetősen pontatlanok, s egy-egy évben csak hozzávetőlegesen jelzik a belvízelöntés helyét; a belvízképződést befolyásoló tényezők térképei viszont önmagukban nem 146