Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Belvizek - A belvizek hidrológiai elemzése és jellemzése
Magyarország belvíz-veszélyeztetettségi térképe elégségesek, csupán ezek felhasználásával nem lehet kellő bizonyossággal kijelölni a belvízzel különböző mértékben veszélyeztetett területeket. A Kisalföldre vonatkozóan - az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakembereinek közreműködésével (AQUA+NATURA 1998) és egy földtani szakvélemény (Scharek 1998,1 segítségével - az Alföldön alkalmazotthoz hasonló módszerrel, 1:100 000 méretarányban készítettük el a belvíz-veszélyeztetettségi térképet (ATIVÍZIG 1998), de itt kevesebb belvízelöntési adatból tudtunk dolgozni, ezért nagyobb szerepet kaptak a második menetben használt „kisegítő” térképek. Magyarország belvíz-veszélyeztetettségi térképét az Országos Vízügyi Főigazgatóság megbízásából egy K+F munka keretében (ATIVÍZIG 2001) - az alföldi és a kisalföldi munka eredményeit felhasználva - a Dunántúl kisebb síkvidéki területeire vonatkozó adatokkal kiegészítve szerkesztettük meg. A dunántúli kisebb-nagyobb belvízgyűjtő területekről közel sem állt rendelkezésünkre annyi tényleges elöntési adat, mint az alföldi területek esetében, ezért itt főként a különféle természeti tényezőket ábrázoló térképes anyagokra voltunk utalva. A szóban lévő tájegységek hagyományos megjelenítésű belvíz-veszélyeztetettségi térképlapjairól a Heteria Kft. közreműködésével digitális változatot készítettünk, amelyet fölhasználtak a Magyar Tudományos Akadémia számára készülő munkánál (VITUKI 2002). A digitális térkép 1:500 000 méretarányú színes nyomatát, mint Magyarország belvíz-veszélyeztetettségi térképét, a vízügyi igazgatóságok 2002-ben véleményezés céljából megkapták. A vélemények alapján a térképet kiigazítottuk és pontosítottuk. Ennek során jelentősebb változtatást csak a Felső-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság (FET1VIZ1G) területén hajtottunk végre, nevezetesen megnöveltük az erősen veszélyeztetett kategóriába eső területek nagyságát. Ezt a helyi tapasztalatok és a belvízelöntési nyilvántartási adatok egyaránt indokolttá tették. Eljárásunk annyiból állt, hogy a javítandó térképről vízügyi igazgatóságonként meghatároztuk az alább ismertetett belvíz-veszélyeztetettségi mutatószámot (a BV-mutatót), és azt összevetettük a belvízi jelentésekben szereplő elöntési adatok sokévi átlagával. Ebből az derült ki, hogy a két adatsor elég szoros összefüggésben van egymással, egyedül a FETIVÍZIG-re vonatkozó BV-érték „lóg ki” a kapcsolati görbéből, jóval az alatt marad (ATIVIZIG 2002). Ezek után - egy szakértői vélemény (Horváth 2002) szerint - úgy növeltük meg a a Felső- Tisza vidékén a leginkább veszélyeztetett területek nagyságát, hogy a FETIVÍZIG-re meghatározott BV-érték is nagyjából illeszkedjen a kapcsolati görbéhez. Az ilyenformán „véglegesített”, de még további csiszolásra váró térkép kicsinyített és fekete-fehér változatát az I. ábrán mutatjuk be.* *A térkép színes változatát - 1:1 500 000 méretarányban - könyvünk Melléklete tartalmazza. 147
