Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Belvizek - A belvizek hidrológiai elemzése és jellemzése
Magyarország belvíz-veszélyeztetettségi térképe A belvíz-veszélyeztetettség térképezésében a legutóbbi években - mintaterületeken - korszerű térinformatikai módszereket is alkalmaznak. A Berettyó - Körös vidéki mintaterület belvíz-veszélyeztetettségi térképét a belvízképződést befolyásoló tényezők digitális kategória-térképeinek sorozatos átfedéseivel állították elő, mégpedig úgy, hogy a befolyásoló tényezőket a tényleges elöntések gyakoriságának megfelelően rangsorolták (Thyll-Bíró 1999, Bíró és mások 2000, Bíró-Tamás-Lénárt 2001). Lényegében hasonló módszert követtek Pest megye belvizhelyzetének feltárásakor is (Env-in-Cent 200\). Békés megyének a Békés-Csanádi löszháthoz tartozó részén a befolyásoló tényezőknek adott rangszámok (1-5) összegzésével szerkesztették meg a szintézis-térképet (HAKI 2002). Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok támogatásával végzett kutatások eredményeként ma már lehetőség van arra, hogy a Földrajzi Információs Rendszer alkalmazásával a téma komplexitásához illően végezzék el a mezőgazdasági tájak vízellátottságának, így a belviz formájában megjelenő vízfeleslegeknek a jellemzését is (Harkányiné 2001, Harkányiné-Domonkos-Bardóczyné 2001). Ehhez segítséget nyújt, hogy a belvizes területek lehatárolását légifotók és űrfelvételek alapján ma már sokkal pontosabban lehet elvégezni, mint korábban (Rakonczai és mások 2001, VITUKI 2002). Ugyancsak lényeges előrehaladás, hogy megkezdték az agrár-geoinformációs rendszerek megvalósítását (TAK1 é. n., Pásztor és mások 2001, Szabó és mások 2001) és a belvízrendszerek térinformatikai adatbankjának létrehozását (Forgóné 2000, SZIE 2003). Elsőként a Körös vidéki Vízügyi Igazgatóság területére készült el a belvizes adatbank (Forgóné-Balla-Szita 2003), amely a belvíz-veszélyeztetettséggel kapcsolatban is sokoldalú vizsgálódásra és értékelésre kínál lehetőséget. Magyarország belvíz-veszélyeztetettségi térképe alapján, amelyet a következő fejezetben tárgyalunk, hazánk belvízzel leginkább veszélyeztetett területeit - az öntözés és a belvízelvezetés összefüggő feladatainak érzékeltetésére - az aszályossági zónákkal együtt ábrázolva mutattuk be (Pálfai 2003b). Magyarország belvíz-veszélyeztetettségi térképe A térképszerkesztés módszere és a térkép előállítása Az irodalmi áttekintésnél már említett belvíz-veszélyeztetettségi térképünk szerkesztése két menetből állt. Első menetben (még az 1980-as évek elején) - az alföldi vízügyi igazgatóságok munkatársainak közreműködésével - az 1961-1980 közötti húszéves időszak belvízelöntési térképeit gyűjtöttük össze, s ezekről egységes, 1:100 000 méretarányú átlátszó térképlapokat készítettünk, amelyeket egymásra helyezve megállapíthattuk, hogy az egyes elöntési foltok hányszor fedik egymást, azaz egy adott helyen 20 145
