Pálfai Imre: A mértékadó belvízhozam számítási módszerei (VMGT 165. VGI, Budapest, 1988)
3. A közvetlenül csapadékból származó vízhozam számítása
87 Az 1940. évi súlyos belvízkárok nyomán fölmerült a kérdés: kifejleszthető-e a vízrendezés olyan mértékben .hogy az ilyen ritka, kivételes csapadékjárású években is biztosítani lehessen a zavartalan mezőgazdasági termelést? A válasz az volt.hogy az i- lyen fokozott vízrendezés esetében létesítendő müvek költsége a mezőgazdaság akkori fejlettségi fokán jóval fölülmúlná várható hasznukat /Bauer. 1941/, Bizonyosra vették azonban, hogy a mezőgazdaság belterjessége nemsokára olyan fokra emelkedik, amely elengedhetetlenné teszi a fokozott belvizrendezést is. Ekkor kezdték erőteljesen szorgalmazni, hogy a társulatokba tömörült érdekeltek helyett a belvizvédelem fejlesztésének költségeit - az árvizvédelem költségeivel együtt - az állam vállalja magára, mert az érdekeltek további terhek viselésére már képtelenek. A gazdaságosság megítélésének nehézségei hamar kiütköztek. Amig a belvizrendezés költségei több-kevesebb pontossággal meghatározhatók, a várható haszon /az elhárított kár/ azonban még becs- lésszerüen is nehezen számítható, illetve számítására általános érvényű szabványos eljárás nem adható. Csak egyedi vizsgálat a- lapján, a terület értékét is figyelembe véve lehet dönteni arról, hogy milyen valószinüségü legyen a gazdaságos mértékadó vizhozam. *A gazdaságossági vizsgálatot bonyolultabbá teszi az a körülmény is, hogy a csatornahálózat nem készül el egyidejűleg a maga teljességében, hanem először a főcsatorna, elsőrendű mellékcsatornák és ezekkel kapcsolatos műtárgyak, szivattyútelepek, mig a hálózat másod-, harmadrendű elemei csak később, fokozatosan kerülnek sorra. A hálózatnak ez a fokozatos kifejlesztése két irányban érezteti hatását: egyrészt a vizek összegyülekezé- sének és elvezetésének meggyorsitása tekintetében, ami az elsőrendű elemektől növekvő vizszállitóképességet követel meg,tehát a költségeket is növeli; másrészt abban az irányban, hogy a hálózat által kiszolgált terület egyre kedvezőbb, rendezettebb helyzetbe kerül, termelése biztosabb lesz és a nagyobb jövedelmű művelési ágak felé tolódik /rossz rétből jó rét, jó rétből szántó lesz stb./, tehát az esetleges kiöntések okozta károk is
