Pálfai Imre: A mértékadó belvízhozam számítási módszerei (VMGT 165. VGI, Budapest, 1988)
3. A közvetlenül csapadékból származó vízhozam számítása
88 nagyobbak lesznek. Mindkét hatás a hálózat nagyobb biztonsággal való kiépítése felé mutat, amelyet a jobb helyzetbe jutott érdekeltek nagyobb teherviselőképessége lehetővé is fog tenni, ha az első kiépítési költségek túlságosan igénybe nem vették. Ennek a gondolatmenetnek a vonalában haladva azt az elvet mondhatjuk ki, hogy a belvizcsatornahálózatot első fokozatban az érdekelteknek a létesítés idejében fennálló teherviselőképességének a figyelembevételével építsük ugyan meg, azonban olymódon, hogy a magasabb kiépítésű fokra való áttérés minél kisebb költségekkel végrehajtható legyen. Helyénvaló ezért a műtárgyakat a magasabb kiépítési foknak megfelelően nagyobb méretekkel,a szivattyútelepet a későbbi igények kielégitéséhez szükséges további szivattyúegység számára helyet biztositó épülettel megépíteni és az egész hálózatot fejlődőképes módon eleve a legmagasabb teljesitményre is megtervezni. Ha ezt elmulasztjuk, akkor a gazdasági fejlődés által megszabott időpontban elkerülhetetlenül jelentkező korszerüsitési igények kielégítésénél súlyos nehézségek merülnek fel,amelyek a munkálatokat hátráltatni fogják és az igényesebbé vált belterjesebb gazdálkodást az első kedvezőtlen időjárás alkalmával súlyos károk fogják sújtani", /Néme th, 1942/, A belvizlevezető müvek leggazdaságosabb kiépítési fokának meghatározására Sikó Attila elvi módszert dolgozott ki /Sikó, 1942/, mely végeredményben a leggazdaságosabb levezetési idő megállapítására irányult, A módszer lényege a következő! a levezetési időtartam függvényében több évre visszamenően meg kell határozni a keletkezett gazdasági kárt, a haszontöbbletet /h/ és a befektetési költséget /k/, s miután ezek az összefüggések ismeretesek, megrajzolható a kiépítési foknak / ■ -j?- / a görbéj e, szintén a levezetési időtartam függvényében. Ennek szélsőértéke, vagyis a —J~— hányados maximuma kijelöli a tervezendő levezetési időtartamot, A hozamtöbbletet a szerző a belvízzel boritott területek kiterjedéséből, az elboritás átlagos mélységéből és i- dőtartamából véli megállapítani, de ennek módját nem közli.
