Pálfai Imre: A mértékadó belvízhozam számítási módszerei (VMGT 165. VGI, Budapest, 1988)
3. A közvetlenül csapadékból származó vízhozam számítása
86 A lefolvási tényező és a mértékadó fajlagos vízhozam kis vizgyüj tőn XXIV. táblázat A talaj megnevezése Lefolyási tényező Mértékadó 2 éves 1/s.km fajlagos vizhozam 4 éves 2 1/s.km2 homok 0,06 14 19 homokos vályog 0,14 32 44 vályog 0,16 37 50 aovagos válvog 0,18 42 / r-' 56 agyag 0,22 51 ! 64 69 termő szik 0,24 56- 75 terméketlen szik 0,35 81 109 A 12. ábráról leolvasott kétéves visszatérési idejű egyórás i- r dőtartamú csapadék 20 mm, a négyéves visszatérési idejű 27 mm. A levezetési idő mindkét esetben egy nap /a dimenzió-átszámitá- si tényező 11,57/, Katona /1986/ a lefolyás! tényező értékét - Wisnovszkv /1978/ vizsgálatai nyomán - az átlagos visszatérési időtől függő átszámítási kulccsal javasolja módosítani, öntözött területen a lefolyási tényezőt 50-100%-kal nagyobbra kell vennünk. 3.4 GAZDASÁGOSSÁGI VIZSGÁLATTAL EGYBEKAPCSOLT MÓDSZEREK 3.4.1 Kezdeti próbálkozások A belvízrendszerek méretezésekor a gazdaságossági szempontokat hallgatólagosan kezdettől fogva figyelembe vették /a levezetési idő megállapításánál/, de ennek fontosságát tudatosan először csak az 1940-42. évi katasztrófális belvizjárás idején kezdték hangsúlyozni, leszögezve, hogy a belvizrendezés - célját tekintve - gazdasági tevékenység ; ennél fogva a mértékadó vízhozamra vonatkozó elhatározásokat nem irányíthatják csupán műszaki megfontolások, hanem a biztonság mellett gazdaságosságra is törekedni kell /Néme th, 1942/.
