Pálfai Imre: A mértékadó belvízhozam számítási módszerei (VMGT 165. VGI, Budapest, 1988)
3. A közvetlenül csapadékból származó vízhozam számítása
78 A ir.é r tékádé fajlagos belviz hozam javasolt értékei /I/s.km*~-ber./ belterületen XX_._t áb1áz aj Beépi tés jellege Tavaszi maximális talajvízmélység sokévi átlaga /m/ 3.0 2,0—3«0 1,0-2,0 1.0 Ritka 100 120 140 160 Közepes 140 160 180 200 Sürü 200 230 260 300 jük és súlyozott átlagszámítással a vízgyűjtő mértékadó fajla2 gos vízhozamát meghatározhatjuk. 500 km -tői eltérő nagyságú vizgyüi tőnél az alábbi szorzó tényezőke t vehetjük figyelembe: 1 p km_-nél 3,00 10 km^-nél 1,50 100 km|-nél 1.20 500 kmí-nél 1.00 1000 kmf-nól 0.90 2000 kmf-nél 0,85 3000 km -nél 0,80 Amennyiben a kérdéses területen a téli félévi csapadékösszeg sokévi átlaga a 225-250 mm-es tartománytól eltér, akkor a kapott eredményt az eltérés arányának megfelelően módosítani kell. 3.3.3 A táblacentrikus aoronómiai módszer A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen - Békés megye vizrendezés- -fejlesztési távlati tervének készítésével kapcsolatban Ravasz Tibor által kidolgozott vizháztartási módszert /Ravasz.1976.a: Kovács. 1976; Pe trasovits. 1977/ táblacentrikus agronómiái módszernek nevezik, mert elsősorban a tábláról lefolyó vizek meny- nyiségének meghatározására szánták és különös tekintettel voltak az agronómiái szempontokra. A számításnál a 10%-os előfordulási valószinüségü téli félévi csacadékösszeqből kell kiindulni, mely csökkentendő a téli fél
