Pálfai Imre: A mértékadó belvízhozam számítási módszerei (VMGT 165. VGI, Budapest, 1988)

3. A közvetlenül csapadékból származó vízhozam számítása

77

intenzitásnak a hatását és végül a talaj vízáramlást is figyelembe veszi /Török. 1969; Csigái., 1974/,

A mértékadó belvizhozam meghatározására vonatkozó műszaki i- rányelvek első szövegjavaslata /Pálfai. 1984/ vizháztartási vizsgálaton alapuló módszert is tartalmaz, mégpedig a fentebb ismertetett módszernek egyszerűsített s egyben továbbfejlesztett változatát, Csépai Imre újabb adataival. Az eredeti vizsgálatok alapján, ha a téli félév csapadékösszegének sokévi átlaga 225-250 mm között van, a mértékadó fajlagos belvizhozam a talajminőség és a talaj vízmélység függvényében - 500 km - es

vízgyűjtő esetér - a XIX, táblázatban össze foglalt értékek szerint állapítható meg. öntözött körülmények között 20%-kal nagyobb értékeket kell alkalmazni, erdőterületeknél pedig a táblázat adatainak tizedrészével kell számolni.

XI X_.

_tá_b1 ázat

A

_ mértékadó fajlagos belvizhozam javasolt értékei /I /s .kir^-ber./ a_ tál aj minőség és a talajvizménység függvényében

Tavaszi maximális talajvizmélyséq Talajminőség _ sokévi átlaga /m/

3,0

2,0-3.0

1,0-2,0

1.'

Hcmck ,

homokos vályog

5

10

20

35

Vályoq

10

15

25

40

Agyagos

vályog

25

30

40

50

Agyag

40

45

50

55

Szikes50

55

60

60

Beépített területeken - zömmel agyagos vályog és anyag talajok esetén - a XX. táblázatban közölt értékek fölvétele javasolható, a beépítés jellegétől és a talaj vízmélység tői függően,Zömmel hcmck, illetve homokos vályog talajok esetén a közölt értékek 20-30%-kel csökkentendők.

A talajvizszint-vone lakkel ellátott, a belterületeket és az e rdő te rüle t eke: t körülhatároló talaj térképekről minden egyes elkülönülő folt fajlagos vízhozamértékét a táblázatokból kivehet-