Pálfai Imre: A mértékadó belvízhozam számítási módszerei (VMGT 165. VGI, Budapest, 1988)
3. A közvetlenül csapadékból származó vízhozam számítása
99 ségének azokra a műszaki szempontjaira, amelyekről a 3.4.1 pontban már szóltunk. Ezen kivül még számos olyan sajátosan helyi körülmény is adódhat /ipari területek, nemzetközi kihatások stb./, amelyek különleges megfontolást, adott esetben - mint pl. a hortobágyi térség vízrendezésénél /Kienitz, 1962/ - beható gazdasági e- lemzést kivánrak. A belvizöblöze tek gazdasági értékeléséhez és a belvizká rok megállapításához segítséget adhatnak egy-egy öblözet vagy tájegység részletes föltáró és elemző vizsgálatai /Baranyó,1981; Dome kos-Fehér-Kárpátiné, 1978; Kienitz, 1972.C; Kiss-Oroszlány- -Vajdsi, 1961; Szőke-Molnár, 1980/, valamint az országos belvízkárok statisztikai adatai /Pál fai. 1985.a/. Végül arra hivjuk fel a figyelmet, hegy a gazdaságosság követelményének érvényesítésére a mértékedé fajlagos belvizhozam meghatározásán kivül a vizrendezési tervezés további __fázisaib an még számos lehetőség kínálkozik. Ezek kihasználására Né- meth /1942/, Pichle r /1943/, Salamin /196E/ és Lipták /1985, 1988/ több példát sorol föl, melyekhez kiegészítésként hozzáfűzhetjük, hegy - ahol lehet - törekedni kell a többcélú hasznosításban rejlő előnyök kihasználására is /Kovács,1978; Pál^ fai, 1987.a/. 3.5 BELVÍZRENDSZEREK TAPASZTALATI VÍZSZÁLLÍTÁSI ÉRTÉKEIBŐL KIINDULÓ MÓDSZER 3.5.1 A módszer lényege Belvizvédelmi rendszereink vizszállitóképessége - különböző módszerekkel számitva és a gyakorlati tapasztalatok alapján hosszú évtizedek alatt, fokozatosan, többszöri bővítések során alakult ki. A fejlesztés mértékét leggyakrabban ma is ilyen móoon, azaz valamelyik számítási módszer /vagy módszerek/ és a helyi gyakorlati tapasztalatok ötvözésével határozzák meg, de figyelembe veszik az igények változását is. Lényegében ilyen
