Öntözés a kertészetben (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja, Budapest, 1976)

3. A GYÜMÖLCSTERMŐ NÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE (Dr. NYÚJTÓ Sándor)

124

várhatunk. CIVINDO (1973) a Szovjetunióban alma-atai kísérletei szerint gyümölcsös telepítésekor a növekedés kezdeti periódusában foszforra van szüksége a növénynek, ezért az ültető gödörbe 1,0-1, 5 kg szuperfoszfátot, vagy 10-12 kg kom- poszttal kevert 1,0 kg szuperfoszfátot kell adni. A nagy N adag az első években hátrányosan befolyásolja a növekedést. Az Ultetőgödörbe adott К trágyának semmi pozitív hatását nem észlelte. A fiatal öntözött gyümölcsösök sorközeiben célszerűnek tartja szamócát ültetni, zöldséget vagy évelő füveket vetni, istállótrágyázással egyidőben. A tenyészidő végén évente 2-3 q szuperfoszfátot és 3 q ammonsalétro- mot és 1-1,5 q/ha kálisót javasol szamőcatelepitéskor. Lucernát a vetés előtt kell mütrágyázni. Véleménye szerint termő öntözött gyümölcsösben az öntözés előtt kell adni az első, termőrügyberakódás előtt a második, a fokozott termésnövekedés szakaszában pedig a harmadik fejtrágyázást.

FERREE és CAHOON (1974) Ohioban vizsgálták a csepegtető öntözés és nitrogén-műtrágyázás együttes hatását fiatal M 9-es alanyra oltott Golden Delicious fákon. A csepegtető öntözés inkább a hajtások számának növekedésében, mint a hajtás hosszúságának változásában mutatta hatását. Nem mutatott lényeges különbséget a nitrogén-műtrágyázás sem, ezt a telepítés előtti javító műtrágyázással, mig az öntözés kismértékű hatását a csapadékkal magyarázza. Hangsúlyozza, hogy a csepegtető öntözés alkalmazásakor újra kell értékelni az eddigi trágyázási gyakorlatot.

FIEDLER-WEIER (1971) Németországban két almafajta teljesítményét mutatják be több éven keresztül vizsgálva. Megállapítják, hogy a hajtáshossz a fajtától, trágyázástól és vízellátástól egyaránt függ. Rosszabb vízellátás mellett a tápanyagokat sem lehet megfelelően felhasználni. E tekintetben is a fajták eltérően viselkednek. A szakaszos termés erősen kihat a későbbi növekedésre is.

A német RECKRÜHM (1974) felhivja a figyelmet arra, hogy megfelelő trágyázási rendszer csak az öntözés megfelelő végrehajtásával valósítható meg. Véleménye szerint az a jelenlegi gyakorlat, hogy tapasztalatból végzik el a műtrágyázást. Ahhoz, hogy az eredmények pozitivabbak legyenek, a tudomány eredményeinek felhasználásával kell a gyökérrendszer megfelelő szintjéhez vinni a tápanyagokat.

Lengyelországi körülmények között SLOWIK és MACKOWIAK (1970) két almafajta (Spartan, McIntosh) reagálását vizsgálta az öntözéssel és a különböző mü-