Öntözés a kertészetben (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja, Budapest, 1976)

3. A GYÜMÖLCSTERMŐ NÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE (Dr. NYÚJTÓ Sándor)

125

trágyaadagokkal kapcsolatban. A műtrágya hatására már egy év múlva jelentős különbségek adódtak, míg az öntözés csak az M 9-es alanyon álló McIntosh fajtánál mutatott termésnövekedést.

A zöldtrágyázás és az öntözés kapcsolatával nagyszámú irodalom foglalkozik. Hazai körülmények között részletesen vizsgálta a kérdést CSIDER (1969), így véleményét, mely összefoglaló jellegű, részletesebben ismertetjük.

Szerinte a köztes és vízfelhasználás kérdésében a tisztánlátást nem kis mértékben zavarta a mi viszonyainktól jóval eltérő és kedvezőbb körülmények között született külföldi eredmények nem ritkán viszonyainktól elvonatkoztatott, vagy helytelen értelmezése. Hazai viszonyaink között a rozsköztes kedvező talajnedvesség módosító hatását a 29.ábrán mutatjuk be.

A szervesanyag-utánpőtlás céljából termelt köztesnövények bedolgozási idejét - a nagyobb hozam érdekében - többen a köztes virágzási állapotában, mások akkor javasolják, amikor az még diszktillerrel végrehajtható (60-80 cm-es magasság esetén). A rozs általában május derekán éri el a kritikus magasságot. Eddig fenntartva a rozsot azonban még átlagos évjáratban, jó vizgazdálkodásu talajokon is”súlyos vízhiánnyal kell számolni.

Összevetve a szervesanyag-utánpótlás és talajvédelem céljából vetett, helyszínen felhasznált köztes zöldtrágyanövények talajvizháztartási hatásait megállapítja, hogy vízfelhasználásukkal szemben elenyészően kevés a talaj "árnyékolásából" adódó párologtatást csökkentő vizmegőrző hatásuk.

Javasolja a gyümölcsösben a nyár végi, és őszi időszakot a zöldtrágyanövények termesztésére. Az augusztus második felében vetett zöldtrágyanövények kezdeti csekély és a felsőbb talajrétegekből történő vízfogyasztása nem jelent említésre méltó vízelvonást a gyümölcsfáktól. Később viszont, nagyobb vízfelhasználásuk idején, a jelentkező őszi csapadék általában az ültetvény és a köztes növény számára már egyaránt biztosítja a megfelelő vízellátást. A zöldtrágyanövények meglehetősen szűkre szabott termeszthetőségi időtartama miatt alacsony hőigényü és gyors növekedésű növények vetése lenne indokolt, elsősorban a nagyobb szer- vesanyag-hozam elérése érdekében.

HILKENBAUMER (1968) kísérlete Németországban azt mutatta, hogy az ottani kiima mellett 600 mm csapadéknál az M 4. alanyon a Cox narancs renet orsófák nem hoztak nagyobb termést a kiegészítő öntözés hatására sem.