Öntözés a kertészetben (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja, Budapest, 1976)

2. A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE

sai (1968) párásitő-öntözési kísérletében (6-9 mm naponta) az Ashley uborkafajta össztermése 70 %-kal nőtt a kontrolihoz képest.

Az öntözővíz hőfoka lehetőleg 22°-nál magasabb legyen (MATEV-DIMITROV, 1972, 1973), és célszerűbb az öntözéseket a késő délutáni vagy esti órákban végezni a napégés és egyéb betegségek elkerülése végett (MATEV-DIMITROV, 1972).

Az öntözés igen nagy mértékben elősegíti a trágyázás hatásának érvényesülését is (BOLOTSZKIH, 1969, 1970, JAGODA, 1970). Bolotszkih kísérleteiben öntözött viszonyok között a trágyázás 35-70 %-os termésnövekedést eredményezett. Ugyanakkor vizsgálta a talaj tápanyagtartalmának dinamikáját is öntözött magtermő uborkatáblában. Megfigyelései szerint a 0-20 cm-es szintben a nitrát-nitrogéntar- talom a tenyészidő végére az öntözések és a növények igénye következtében 132,8 mg/kg talajról 2,7 mg-ra csökkent. A foszfor az egész tenyészidő alatt nagyjából egy szinten maradt (131,1-123,0 mg), a kálium mennyisége szintén alig változott 0 50,6-176, 5 mg).

Az öntözés hatással van az uborka vegetativ növekedésére. Ez tűnik ki BOLOTSZKIH (1970) 1964-68-as években Ukrajnában végzett kísérleteiből. Racionális öntözési norma esetén növekedett a növények föld feletti részének szárazsulya 1, 5-Д, 8-szorosára, a nővirágok száma pedig 1, 5-2-szeresére. Nőtt a főszár és az elsődleges oldalelágazások hossza, a levélfelület pedig elérte a 42,3-44,2 ezer m^/ha-t, az öntözetlen kezelésben ezzel szemből csak 13,5-23,9 ezer m2/ha volt. Öntözött körülmények között a gyökerek zöme a felső, termékeny rétegben helyezkedik el. Ugyanezt tapasztalta DZSANIEV-GUSZEJNOV (1973) Azerbajdzsánban. Az első kezelésben, ahol kis normákkal gyakran öntöztek, a gyökerek nagy része (91,6 %-a) a felső 20 cm-es szintben helyezkedett el. A második kezelésben, ahol ritkábban öntöztek, de nagyobb viznormákkal, ugyanebben a szintben a gyökerek 55,9 %-a helyezkedett el, a főgyökerek átszőtték a 20-40 cm-es szintet is. A kontroliban a gyökerek nagy része a mélyebb rétegekbe hatolt le.

Az öntözés az uborka termésmennyiségét a tenyészidő csapadék és hőmérsékleti viszonyaitól függően lényegesen növelheti. Ezzel együtt a termés minősége is javul, mivel a jó vízellátás csökkenti a termés deformálódásának arányát (VARGA, 1969, 1974). JAGODA (1970) szintén arra a megállapításra jutott, hogy az öntözés erősen növelte az uborka termésmennyiségét és az áruképes termés arányát, ha a tenyészidőszak alatt kevés csapadék hullott. Ellenkező esetben dep75