Öntözés a kertészetben (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja, Budapest, 1976)

2. A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE

76

ressziós hatású is lehet. KULIKOVA (1969) szerint, ha a termésképzés időszakában nem áll elegendő nedvesség a növények rendelkezésére, a fiatal terméskezdemények gyorsan befejezik növekedésüket, deformálódnak, sárgulnak, és keserű izt vesznek fel. Az öntözés kedvezően hat a kereskedelmi szempontból értékes apró, 3-9 cm hosszúságú termés mennyiségére. Hátrányos viszont, hogy azonos gyakoriságú szedés esetén nagyobb arányban növeli a kedvezőtlenebb méretű (12 cm feletti) termés mennyiségét és arányát. Az öntözés hatására bekövetkező termésmennyiségnövekedés összetevői közűi a darabszám az elsődleges, az átlagsuly-növekedés lényegesen kisebb és viszonylag később jelentkezik (Varga, 1969, 1974). (17.ábra.)

Az ábra meggyőzően szemlélteti, hogy Magyarország időjárási körülményei között az uborkánál - sok év átlagában - csak rendszeres öntözéssel érhető el biztonságos, nagy termés. Az öntözés jelentőségét az agrotechnika egyéb termésfokozó hatású elemeinek, eljárásainak bevezetése is növeli. így a fajta és az öntözés kiemelkedő együttes hatását mutatja a Hokus fajta rendszeresen öntözött növényeinek terméseredménye (VARGA, 1974).

Az öntözési módok közül Bulgária viszonyai között uborka számára a legalkalmasabb a barázdás öntözés. Az öntözőberázdák hossza a terepviszonyoktól és a talaj sajátosságaitól függ, és 20-40 m között változik (MATEV-DIMITROV, 1972).

Dnyepropetrovszkban viszont esőztető öntözés mellett hozott több termést (VANEJAN, 1971). Magyarországon bár az uborka magas hőigényének a barázdás öntözés jobban megfelelne, mégis az esőszerü öntözést alkalmazzák szinte kizárólagosan a paprikánál említett okok miatt. Emellett kúszó jellegéből adódóan barázdás öntözésnél a lomb és az inda vége sároződik és igy károsodik, a barázdába benövő indák pedig technikailag is nehezen kivitelezhetővé teszik a barázdás öntözést. Az utóbbi időben terjedő vezetőbarázdás művelési mód mégis indokolttá teheti alkalmazását. így pl. a Balatonujhelyi, majd később a Siófoki ÁG-ban már több éve alkalmazzák ezt a művelési módot, és ehhez kapcsolódóan a barázdás öntözést uborkánál vizpőtló jelleggel. A kelesztő öntözéseket - kis viznormákkal - esőztető öntözéssel végzik.

GOLDBERG-SHMUELI (1970) és GORNAT és munkatársai (1973) arid éghajlati viszonyok között sótartalmú vízzel öntözve összehasonlították a csepegtető és esőszerü öntözési módot Bet-Alpha uborkafajtán. Esőztető öntözés esetén az uborka terméketlen volt, a növények korlátozott növekedést mutattak, azonkívül a