Öntözés a kertészetben (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja, Budapest, 1976)

2. A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE

74

ben a növények folytatták a növekedést ebben az időszakban is és kb. 26-27 m3/ha vizet használtak fel naponként.

A naponkénti vizfelvétel a szélerősségtől is függ. Ezt vizsgálta kísérletében MIYAGAWA (1972).

A vízfogyasztási együttható (az egységnyi termés előállításához felhasznált vízmennyiség) BOLOTSZKIH (1971) kísérletében optimális vízellátás mellett évenként 66,8-114,9 m3/tonna volt, öntözetlen körülmények között pedig 96,8- 135,5 m3/tonna. CSELOTEI-VARGA (1973) hét év átlagában 125-nek találta ezt az értéket.

Vizellátottsági szempontból az uborka kritikus növényfejlődési időszaka a virágzás-termésképzés ideje (HENKEL, 1970, KOZIN-CSUPRIN, 1970, BOLOTSZKIH, 1971, VARGA, 1974). KULIKOVA (1969) megfigyelése szerint a virágzás kezdetén az öntözések rontják a megtermékenyülést, a virágok nem kötnek, lehullanak és ily módon késlekedik a terméshozás kezdete. A terméskezdemények képzése és a szedések ideje az az időszak, amely kritikus a vízellátás szempontjából.

Az uborka számára optimális talajnedvesség-tartalomnak általában a VK 75-85 % közötti értékeket tartják (KULIKOVA, 1969, BOLOTSZKIH, 1970,1971,

BORISZOV-CSAGOVEC, 1973, DZSANIEV, 1973, MATEV-DIMITROV, 1973). Az ennél magasabb talajnedvességtartalom már nem nyújt lényeges termésfokozódást és ökonómiailag sem kifizetődő (TORISZOV-CSAGOVEC, 1973). Ezen nedvességtartalom fenntartásához évenként és éghajlati viszonyoktól függően változó számú öntözés szükséges, általában 4-8. Hazai viszonyaink között 2-5 öntözés szükséges átlagos években, száraz-meleg időjárás esetén többre is sor kerülhet, csapadékos években pedig öntözés nélkül is kielégítő terméseredmény érhető el (VARGA, 1974). Nincs szükség öntözésre 18 C° középhőmérséklet alatt (VARGA, 1969), még akkor sem, ha a talaj nedvességtartalma nem elegendő, mert az öntözés még 2-3°-kal csökkentheti a hőmérsékletet, ami visszatartja a növények növekedését és fejlődését (KULIKOVA, 1969). Ugyanakkor túlságosan magas hőmérséklet esetén frissítő öntözésre is szükség lehet. Ezt bizonyítja BOLOTSZKIH (1971), aki a terméshozás időszakában a vizpótló öntözések mellett frissítő öntözéseket is alkalmazott, ha a levegő átlaghőmérséklete 23° fölé emelkedett, a relativ páratartalom pedig 50 % alá csökkent. DZSANIEV-GUSZEJNOV (1973) Azerbajdzsánban szintén alkalmazott két frissítő jellegű öntözést a hét vegetációs öntözés mellett. BIBLE és munkatár