Öntözés a kertészetben (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja, Budapest, 1976)
2. A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE
51 Fajtamegválasztás Az öntözéssel elérhető hatást a termesztett fajta termőképessége nagymértéke ben meghatározza. Jő példa erre a régi, a hazai viszonyoknak korábban megfelelő Delicatess és a nagyobb termőképességü Hókus fajta öntözésének többéves adatsora (VARGA 1974). 6 év átlagában a Hókus fajta termésének mennyisége azonos vízellátás esetén 80-90 %-kal, a termés darabszáma 60-70 %-kal múlta felül a Delicatess fajtáét. Különböző zöldbab fajtáknál RADKOV (1970) vizsgálta részletesen a fajta és az öntözés növényre és annak termésére gyakorolt együttes hatását. Trágyázás, tápanyagellátás A viz-' és tápanyagellátás összefüggései zöldségnövényeknél címmel készült átfogó témadokumentáció (TERTS 1966) sokrétűen tárja fel a zöldségnövények vízforgalmának, öntözésének a tápanyagellátással, trágyázással való kapcsolatát. Az öntözés és a trágyázás együttes alkalmazásának fontossága és előnye sokrétűen jellemezhető. Ennek legáltalánosabb mutatója a termés mennyiségére gyakorolt hatás. KULIKOVA (1969) pl. paradicsomnál kimutatja, hogy öntözés nélkül trágyázással 17 %, rendszeres öntözés esetén 42 % termésnövekedés érhető el. Ugyanakkor trágyázás nélkül az öntözés is kevésbé hatékony (25 % többlet), mig trágyázással az öntözés hatása iS jobban érvényesül (50 % többlettermés). Kimutatja azt is, hogy optimális tápanyag és vízellátás esetén az egységnyi termés előállítására felhasznált viz mennyisége 25-50 %-kal csökkenhet. A vízfogyasztási együtthatók trágyázás hatására bekövetkező csökkenését uborkánál, paradicsomnál, tojásgyümölcsnél és vöröshagymánál BOLOTSZKIH és munkatársai (1972) is megállapították. A tömeges termésképzés időszakában adott tápanyagszinten a vízellátás javitása, adott vízellátási szinten pedig a tápanyagellátottság fokozása jelentősen, esetenként kétszeresére növeli a fotoszintézis produktivitását. A nitrogén és a vízellátás összefüggéseiről THOMAS és munkatársai (1970) megállapították, hogy amikor az elégtelen nitrogénellátás nem korlátozta a növény növekedését, akkor az öntözés megbízhatóan növelte a fejeskáposzta termését. A bőségesebb nitrogénellátás hatására a növények mérete és fejlődési üteme fokozódott és ezáltal nőtt az evapotranszspiráciő értéke is, ami kihatott az öntözések számára.
