Öntözés a kertészetben (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja, Budapest, 1976)
2. A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE
52 A napi átlagos vízfelhasználás a nitrogén adagolás és az öntözés biztosított minimális talajnedvesség-tartalom értékétől fliggően változott. A nitrogénellátás és a vízfelhasználás együttes termésalakitő hatásáról két nagyon szemléltető ábrát is közölnek (7. és 8. ábra). Mindkettőből kitűnik, hogy önmagában egyik tényező sem biztosit termésnövekedést, hatékonyságuk az ellátás összhangjától függ. 7 dbro A KÁPOSZTA TERMÉSÉNEK /SOQUANTUMAI A NITROGÉN- ÉL LÁTÁS ÉS AZ EVAPOTRANSZSPIRÁC/Ó FÜGGVÉNYÉBEN ET HÜVELYK THOMAS ÉS MUNKATÁRSAI //970/ A növekvő nitrogénadagolás zeller termését fokozó hatását HELLWIG és munkatársai (1973) szintén csak akkor tapasztalták, ha julius közepétől augusztus végéig nagy mennyiségű csapadék hullott, igy a növények vízellátása biztosított volt. A vöröshagymánál és az uborkánál is fokozott nitrogénhiányt mutattak ki öntözött viszonyok között JAGODA és munkatársai (1970). Ugyanezt fejezi ki SKAPSKI és munkatársai (1967) megállapítása, mely szerint a paradicsom optimális nitrogénadagja öntözött területeken kétszerese (200-300 kg/ha) lehet az öntözetlennek (100- 200 kg/ha).
