Öntözés a kertészetben (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja, Budapest, 1976)
2. A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE
50 évben ez csak a tenyészidő első harmadában kívánatos, később az alacsony talajnedvesség-tartalom is kielégíti a növények vízigényét. A szakaszos vetés évenként és sok év átlagában is jelentősen módosítja a növények fejlődésének ütemét, növekedését, vízfelhasználásának ütemét és mennyiségét, valamint vizhasznositási mutatóit. Ennek változásáról ad széles körű tájékoztatást CSELOTEI (1964, 1971, 1974). A termesztési körülmények változása hatással van a növények vizfelvételének a levegő hőmérsékletével való összefüggésére is (VARGA 1974). A termesztés időszaka ezért eltérő öntözési rend kialakítását kivánja meg adott növényfajnál is. Ez kifejezésre jut az öntözések számában, gyakoriságában, az öntözési időszak tartamában és a kiadott öntözővíz mennyiségében. Az öntözési rend ilyen szempontból történő meghatározását közli több zöldségnövényre (CSE- LŐTEI (1967, 1971). A korai, középkorai és kései paradicsom eltérő vizfelvétel ütemét DELI- BALTOV(1970, 1973) adatai jól szemléltetik. A vizfelvétel különbözőségéből adódóan természetesen a szükséges öntözések száma és vízmennyisége eltérő, mindennek végeredményeként a termés mennyiségében és a viz hasznosulásában is jelentkeztek a különbségek. Talajmüvelés A zöldségtermesztésben alkalmazott intenzív öntözésnél a viz rontja a talaj szerkezetét, miáltal gyengül az aerob mikroorganizmusok tevékenysége. Ezért öntözés esetén a talaj viz-levegő forgalmának szabályozása valamennyi agrotechnikai eljárás alapvető tartalma. Ezekben az eljárásokban fontos szerepe van a helyes talajmüvelési, trágyázási rendszernek és a növényváltásnak (KULIKOVA 1969). A gyakori öntözés nemcsak la talaj legfelsőbb szintjeinek levegőforgalmát rontja, hanem a müveit réteg alatt előidézheti a levegő számára csaknem átjárha- tatlan talajréteg képződését is, az agyagrészecskék kimosódása következtében. Ennek kiküszöbölésére javasolják 35-40 cm mélységű szántás alkalmazását, a mély és a sekély művelés váltását. A szántás mélységének növelésével a paradicsom termésmennyiségének növekedését tapasztalta KULIKOVA (1969). A 20-25 cm-es szántásmélység 50 cm-re növelve 83 % termésnövekedést és az egysggnyi termésre jutó vízfelhasználás csökkenését mutatta ki. A termesztési időszak
