Öntözés a kertészetben (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja, Budapest, 1976)
2. A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE
43 a másodrendű oldalhajtások száma (1,1, ül. 3,7 db), és hossza (29, ill. 86 cm) egyaránt nőtt VK 75-80 % optimális talajnedvesség-tartalom esetén. Legnagyobb mértékben a levélfelUlet nőtt (2545, ill. 6514 cm^), amj a levelek számának (29,5, ill. 49,6 db) és az egyes levelek felületének növekedéséből (84, ill. 132 cm^) tevődött össze. Mindezek a növények földfeletti részeinek öntözetlenhez viszonyított 1,2-2-szeres nyers- és szárazsuly növekedését eredményezték. Hasonló eredményeket kaptak vöröshagyma és tojásgyumölcs esetében is. Szárazabb körülmények között még nagyobb lehet az öntözés hatása a növény egyes szerveire. Ezt mutatják a bükovi kísérleti állomás adatai görögdiny- nyénél (KULIKOVA 1969). 5. táblázat Az öntözés hatása a görögdinnyéreKulikova (1969) Öntözetlen 5 öntözés átlagosan VK 48 % átlago san VK 62 % LevélfelUlet cm^ 4714 35826 Főszár hossza cm 154 353 Levelek száma 214 831 A növény szárazsulya g 320 2735 Az eltérő vízellátásnak az uborka növekedésére, fejlődésére és termésére gyakorolt együttes hatásáról számol be CUMMINS-KRETCHMAN (1975). A különböző méretű viz stressznek kitett növényeknél főként a lombfelület méretében jelentkezett nagy különbség, de a sejtek turgora, a termésmennyiség és a növények fejlődési üteme is megváltozott. Az öntözési módok növekedésre 'gyakorolt hatása különböző. Az esőszerü öntözés jobban fokozza a paradicsom vegetativ növekedését, igy kedvezőtlenebb lomb : termés arányt alakit ki, mint a barázdás (MATEV-DIMITROV 1972, 1973). A gyökerek növényen belüli arányát tekintve DIMITROV (1972) kimutatta, hogy az szoros kapcsolatban van a talaj nedvességtartalmával. Minél kevesebb nedvesség van a talajban, a gyökerek aránya annál nagyobb.