Öntözés a kertészetben (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja, Budapest, 1976)

2. A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE

28

Az altalaj-öntözés paradicsomra gyakorolt hatását vizsgálta BARBIERI (1974) Dél-Olaszországban, egyszeri betakarítással, VF Róma és Heinz 2274 fajtával. 80 cm mélyen elhelyezett merev PVC csövek esetén koncentráltabb érés következett be. A csövek feletti növények összes és érett termése egyaránt nagyobb volt, mint a csövek közöttieké. Az öntözési forduló vizsgálatánál legmegfelelőbbnek a kétnaponkénti öntözés (8, 6 mm normával) bizonyult mind az összes, mind az é- rett paradicsom termésmennyiségét tekintve. A naponkénti 4,3 mm és a hetenkénti 30, 5 mm hatása kisebb volt.

Folyamatos vizadagolásu altalaj-öntözés rendszerének leírását, alkalmazásának eredményeit ismerteti TOURNON (1966, 1968, 1971). Kísérleteit Torino környékén többek között paprikával végezte. Az altalaj-öntöző mlianyagcsövek 30-40 cm mélységben, egymástól másfél-kettő m távolságban voltak elhelyezve, 0,5-1 méterenként hosszirányú bevágással készített résekkel. A speciális alakváltozásu csövek rései teljesen zártak és csak az üzemi belső nyomás hatására nyíltak ki. A növénysorok és a csövek elhelyezkedését vizsgálva a terméseredményekből megállapította, hogy a 2 m-es rsőtávolság csak mélyrehatóié és jól elágazó gyökérzetü növényeknél megfelelő. A felszíni gyökérzetü kultúráknál, mint a paprika is, a csövek távolságát célszerű 1,5 m-re csökkenteni. Az öntözést 100 napos időtartammal 0,4 liter/sec ha-onkénti folyamatos vizsugárral végezték (ami kb. 3,5 mm/nap). Szárazabb években a terméskülönbség mind a vizsgált kezelések között, mind az öntözőcsövektől való távolságtól függően lényegesen nagyobb volt.

Sekélyen (10-12 cm mélységben) és viszonylag sűrűn (1,5 m széles ágyas alatt 3 sorban) elhelyezett műanyag csövekkel végzett öntözés közvetlenül a növények gyökérzónájába juttatja ki a vizet (OEBKER-BACH 1972). Alkalmazásával öntözővíz és munkaerő mellett műtrágya megtakarítás is elérhető, egyidejű termésfokozás mellett. A módszer alkalmas vizben oldott műtrágyák kijuttatására is.

Az altalaj-öntözés eredményessége jelentős mértékben függ a talaj tulajdonságaitól. Azokon a talajokon, melyeknek kapilláris vizemelőképessége jó, altalaj-öntözéssel pl. a káposzta termése a barázdás öntözéshez képest akár megkétszerezhető (HALASÉV 1968). Gyenge kapilláris vizemelőképességü talajon a paradicsom és a paprika altalaj-öntözésekor kisebb termést kaptak, mint barázdás öntözésnél (MA ТЕ V-DIMITROV 1972).