Öntözés a kertészetben (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja, Budapest, 1976)
2. A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE
29 Csepegtető öntözés Ennél az öntözésnél a viz csepegtetőhelyenként, egy-egy ponton és elvileg folyamatosan hatol be a talajba. Az egyéb nedvességpőtlő öntözésekhez képest igy a vízellátás folyamatosabb, két öntözés között a talaj nedvességtartalma csak szűk határok között és rövid időközönként változik (CSELŐTEI 1974). Előnyeként emlitik, hogy a növényt nem nedvesíti, tehát csökken egyes kórokozók életfeltétele. Ha alkalmazásakor kevés a benedvesedő talajfelszín, kedvezően változik az evaporáciő és a transzspiráció aránya. A szárazon maradó talajban nem csíráznak ki a gyommagvak, tehát kevesebb növényápolási munkára van sziikség, illetve annak elvégzését az öntözés nem gátolja. Egyik legnagyobb előnye, hogy könnyen automatizálható és stabil öntözőberendezésként használva kevés és könnyű emberi munkát igényel. A csepegtető öntözés egyik változatának a talaj beázására gyakorolt hatását uborka öntözésnél vizsgálta VARGA-NYÚJTÓ (1974). Adataik jól szemléltetik az öntözéskor benedvesitett talajtömeg nedvességtartalmának kiegyenlítettségét a tenyész- idő során. A beázási profil vizsgálata azt mutatta, hogy adott esetben a csepegtető vonaltól mintegy 30 cm távolságra és 40 cm mélységig a talaj nedvességtartalma elérte a szántóföldi VK értéket. Ugyanakkor a két csepegtetővonal felező vonalában a sorok között gyakorlatilag fennmaradt az öntözést megelőző talajnedvességállapot. Ennek figyelembevétele különböző növényfajok termesztésénél a tenyészterlllet, illetve az öntözőszárnyvezetékek(öntözőcsövek) elhelyezésénél feltétlenül indokolt. Az öntözés célját tekintve a vizpótlást és esetenként a tápanyagellátást oldhatjuk meg alkalmazásával (CSELŐTEI 1974). A paprika összes és piacképes termésének egyértelmű növekedését tapasztalta csepegtető öntözés hatására MOSLEY (1975). Öntözési módok összehasonlitása Az esőszerű és a barázdás öntözés összehasonlitása arra mutat, hogy a két öntözési mód nemcsak a termésre, hanem a növények növekedésére és fejlődésére is eltérő hatású lehet. A paradicsom gyökérzetét vizsgálva megállapították, hogy az esőszerűen öntözött növények gyökértömegének nagyobb része helyezkedik el a 0-20 cm talajrétegben. Esőszerű öntözésnél a paradicsom gyökérzete erősebben elágazó- dik, több gyökérszőr képződik, nő a felszivó felület, ezáltal jobb a talaj víz- és tápanyagkészleteinek felhasználása. A gyökérzet egyenletesen helyezkedik el a főgyökér körül, mig barázdás öntözéskor egyoldalúan fejlődik MATEV-DIMITROV(1972).
