Öntözés a kertészetben (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja, Budapest, 1976)

2. A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE

7 1 ábra AZ UBORKA VÍZIGÉNYÉNEK MM KARTOGRAMJA KULIKOVA 1969 A vizfogyasztási együttható értéke az egységnyi termés előállításához szük­séges összes viz mennyiségét fejezi ki. Értéke a transzspirációs együtthatónál is nagyobb mértékben szóródik. Ez azzal függ össze, hogy a termés kialakulását csak a tenyészidő egy részének életfeltételei befolyásolják, s igy a termés mennyiségére döntő életszakasz hatása a vizfogyasztási együtthatóban jobban érvényesül (CSELOTEI 1964). 14 zöldségnövény több fajtájának vizfogyasztási együtthatóiról összefoglaló táblázatot közöl CSELŐTEI (1964). A kapott értékek a transzspirációs együttható 1/3-át teszik ki. (Tavaszi vetésben 102, nyári vetésben 130 az átlaguk.) A magnak termesztett növények vizfogyasztási együtthatójának átlaga 4200 felett volt. Ugyanitt rámutat az együtthatók eltérő termesztési körülmények és növényegyedek közötti változékonyságára is. A termelési céltól függő eltéréseket mutatják a zölden szedett és a mag­nak termesztett uborka vizfogyasztási együtthatói (CSELŐTEI-VARGA 1973). Előb­biek 99-173 között változtak és átlaguk 125 volt, utóbbiak 1884-6317 közötti szórás­sal átlagosan 3614 értékűek voltak.

Next

/
Thumbnails
Contents