Öntözés a kertészetben (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja, Budapest, 1976)

2. A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE

8

BOLOTSZKIH és munkatársai (1972) a nagyobb termést adó, salátának termesztett uborka esetében Ukrajnában az előzőeknél kisebb vizfogyasztási együtthatókat kaptak, melyek évjárattól és a vizellátottságtől függően 67-136 között változtak. Megállapitásuk szerint az uborkánál öntözés esetén az összes vizfelhasználás és a termés mennyisége nő, a vizfogyasztási együttható viszont csökken. Ezzel ellentétben kései káposztánál öntözés esetén az utóbbi értéke is növekedett. A viz hasznosulását az okszerű trágyázás is javitja, mert pl. rendszeres öntözés esetén a trá- gyázatlan uborka vizfogyasztási együtthatója 143, ami műtrágyázással 97-re, szerves- és műtrágyázás együttes alkalmazásával 91-re csökken.

A vizfogyasztási együttható növények igényétől és környezeti körülményektől függ (KULIKOVA 1969). A hidegtürő zöldségfélék termésmennyisége hűvösebb, csapadékosabb területen nagyobb és vizfogyasztási együtthatója kisebb. A melegigényes növények a melegebb, szárazabb ukrajnai viszonyok között adtak nagyobb termést, kisebb vizfogyasztási együtthatóval.

A növények vízigényének kielégítése szempontjából döntő fontosságú a gyökérzet morfológiája. A zöldségfélék gyökérzetének mélységi növekedése lassú. A 40-45 napos növények gyökérzetének fő tömege 10-12 cm mélységben helyezkedik el, igy különösen érzékeny a talaj felszíni rétegeinek kiszáradására. A gyökérzet elhelyezkedésére a talaj víztartalma is hatással van. A felső talajréteg rendszeres átnedvesedése esetén felszíni elhelyezkedésű gyökérzet alakul ki. E rétegek időszakonkénti kiszáradása a gyökérzet mélyebb elhelyezkedését idézi elő (KULIKOVA 1969).

Előző megállapítást igazolják BOLOTSZKIH és munkatársai (i972) adatai is.

A kései fejeskáposzta gyökérzete a fejképződés időszakában öntözéssel 55-60 cm mélységben és 60-70 cm átmérőben,

öntözetlenül 65-75 cm mélységben és 50-60 cm átmérőben helyezkedett el,

az uborka gyökérzete a te^mésképzés időszakában öntözéssel 55-60 cm mélységben és 80-90 cm átmérőben

öntözetlenül 80-85 cm mélységben és 55-60 cm átmérőben.

DIMITROV (1972) különböző zöldségfélék gyökérnövekedésének sajátosságait vizsgálva megállapította, hogy a legmagasabb produktivitást és optimális fejlődést a gyökerek VK 70 % talajnedvesség-tartalomnál mutatták. Minél kevesebb a nedvesség a talajban, annál nagyobb a gyökérzet aránya, az össz növényi tömegben.