Öntözés a kertészetben (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja, Budapest, 1976)
2. A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE
6 A különböző zöldségfajok és fajták transzspiráciős együtthatóiról évjáratonként és termelési célonként több mint 10 éves adatsorok alapján ad tájékoztatást CSELOTEI (1964). Az általa meghatározott 70 együttható átlaga közel 300 (294) volt, mig a magtermő növényekre vonatkozó 10 transzspiráciős együttható átlaga 533. A transzspiráciős együttható környezeti tényezőktől függő változására mutatnak a szakaszosan vetett zöldbab (CSELŐTEI 1974) együtthatói. Fullcrop fajtánál különböző vetési időpontokban hűvös, csapadékos évben 235-275, melegebb, szárazabb évben 230-400 között változott. 8 év folyamán május elején vetett növényeknél átlagosan 304 (235-369), junius közepén vetetteknél 354 (270-413) volt a transzspi- rációs együttható. A transzspirációs együttható termesztési céltól és évjárattól függő változását mutatja be az uborkánál CSELŐTEI-VARGA (1973). Kísérleteikben a zölden szedett uborka transzspiráciős együtthatója 7 év átlagában 415 (347-500), mig a magtermő növényeknél hasonló (412) átlag mellett lényegesen nagyobb szóródást mutat (300-534). A fentiektől lényegesen eltérő adatokat közöl KRUZSILIN és SVEDSZKAJA (1972). A paradicsom transzspiráciős együtthatóját 800-820 közöttinek találták. Megállapítják, hogy a transzspirációs együttható a tenyészidő folyamán a növekedési és fejlődési fázisokkal kapcsolatosan, valamint az időjárástól függően változik. Ezt öntözési célra való alkalmazásuknál (az evaporáciő mellett) figyelembe kell venni. A transzspiráciő és az evaporáció mérésének, illetve elkülönítésének problémái miatt gyakrabban használják a növény összes vízfelhasználásának (evapo- transzspirációjának) értékét a növény vízigényének jellemzésére (KOZIN és munkatársai 1970). KULIKOVA (1969) szerint a különböző növények összes vízfelhasználása adott időjárási zónában közel van egymáshoz, de területenként lényegesen eltérő lehet egy növényfajnál is. Értéke a termésmennyiség növekedésével csak kevéssé változik és adott területen az évjárat, vagy az agrotechnika színvonalának hatása is csak kevéssé jelentkezik. Az összes vízfelhasználás földrajzi és időjárási területektől függő változását az uborkára vonatkozóan kartogrammon mutatja be (1. ábra).
